Mit lehet tenni annak érdekében, hogy anyukám elfogadja, ahogy kinézek? Nagykorú vagyok, de még együtt lakunk.

Semmit nem tudsz tenni.

Csak nyugodtan változtass, amit szeretnél, öltözz úgy, ahogy neked jó, legyen olyan a frizurád, amilyet szeretnél. Ő meg majd beletörődik. Ha kritizál, akkor meg vedd fel a fapofát és engedd el a füled mellett.

Ha lehet vele normálisan beszélgetni, akkor megér egy komoly beszélgetést, hogy miért ilyen, mondd el, hogy nekem ez rosszul esik és nem is adsz rá okot, hogy mindenért így kritizáljon, mondja el, hogy valójában mi a baja.

Ezeket a harcokat meg kell vívnod, nem tudod megúszni. Én közel 50-es külön lakó pasi vagyok. Ahányszor találkozunk anyu mindig megjegyzi, hogy hosszú a hajam (rövidet hordok). A szokásos válasz, hogy most nincs pénzem fodrászra, ha zavar, fizess be. Ezzel évek után is zavarba tudom hozni.

Sajnos Édesanyád tökéletesen olyannak akar látni, amilyennek elképzel. Kemény munka a legzavaróbb kifogásait lekezelni...

Mivel már valószínűleg 21 éve ilyen anyukád, nem sokat tehetsz.

Amíg el nem költözöl, megtanulod, hogy egyik füleden be, a másikon ki. Egyszerűen nem foglalkozol vele, és ennyi.

Aztán ahogy tudsz, elköltözöl (ez csak akarás kérdése).

Tudam, hogy jön egy kisgyerek, aki benyögi a költözést. Mintha ez megoldás lenne bármire is.

Pröbálj meg beszélni anyuddal, ha meg nem megy, akkor a változásokat ne jelentsd be neki előre, a zsolozsmáját meg engedd el a füled mellett.

3-as vagyok: 17 évesen költöztem el anyámtól. Most 32 vagyok, azóta sem láttam. Úgyhogy igenis jobb ha nincs anyja valakinek, mint egy negatív lehúzó anya...

És igen, lehet suli mellett is dolgozni, meg albérletben élni. Csak akarni kell...