Hogyan oldjam meg?

Nyilván van munkád, félretett pénzed, továbbtanulni nem akarsz vagy pedig már arra is félretettél... gond így egy szál se, mégy a saját fejed után, hátra se nézel. Nem bonyolult.

Ha mégse minden ilyen fsza, akkor magadba nézel és megeszed a 3 napos kenyeret, amivel az égvilágon semmi gond nincs. Hűtőben tartva az 1 hetes is jó ízű.

Mért nem vagy jóba senkivel?

Mindenki rossz abban a családban, csak te nem?

Első lépés az önállósodás fele, hogy bizony pénzt kell gyűjtened, mert anélkül elindulni nem lehet.

Mosonmagyaróvár tele van munkásszállóval és munkalehetőséggel.

Ideutazol, keresel szállást /kifizeted/, keresel munkát, dolgozol és az első fizetés után, már csak rajtad múlik, hogy kijössz-e egyedül a fizetésedből.

De amíg nincs meg a havi szállás ára és az az összeg amiből megélsz az első fizetésig, addig ne is indulj el.

nem kell cse$ztetni a kérdezőt, biztos megvan az oka, amiért így érez. Valószínűleg kedves kérdező te sem vagy tökéletes, de ha ez a helyzet ahogy írod, akkor érthető is, hogy nyomot hagyott benned. Nálam is, amikor helyettem hozták a döntéseket (bár ez mindig úgy lett cicomázva, csűrve-csavarva, hogy úgy érezzem én hoztam a döntést) az sose eredményezett jót. Van egy rokonom, nagyjából egyidős velem,ő ambiciózus, "törtető", suli mellett ezt meg azt csinált mindig, én meg csak úgy elvoltam világ életemben a komfortzónámban, különösebb nagyra törő célok nélkül. Mindig megkaptam, hogy bezzeg ő így, bezzeg ő úgy, pedig nem testvérem. De mindig sikerült az elviselhető viszonyt tartani mindenkivel.

Az elsőnek a megnyilvánulása abszolút nem jogos. Ha már van egy gyerekem, mindegy, hogy egyetértek-e a döntéseivel, világnézetével, alap, hogy támogatom, megadok neki minden tőlem telhetőt amíg a saját lábára nem áll. És ez nem csak annyi, hogy fedél, meg kaja legyen.

Ha úgy érzed kedves kérdező, hogy meg tudod oldani az életedet (nem tudom hol laksz az országban), számolj azzal, hogy a minimum, hogy lakbér+rezsi. Ez alsó hangon havi 80 ezer, de inkább 100, ha nagyobb városban laksz. Ha kisebb város, talán találsz kiadó szobát havi 40-50 ezerért, amiben már a rezsi is benne van (én laktam így fősuli alatt, ennyiért, de volt, hogy olcsóbban). De itt tutira van egy főbérlő, vagy társbérlő(k), akár egy házsártos "házinéni" és ott bizony lehetnek konfliktusok. De vissza az anyagi részére. Kaja is kell, megint havi minimum 40 ezer, öltözködni is kell, ha nem vagy divatmajom, meg "márkab*zi" akkor ezt egy hónapra vetítve olyan 10ezerrel számolhatsz (nyilván nem kell havonta új farmer, meg kabát, de leátlagolva ennyi minimum) Ez eddig havi 100-160 ezer, attól függ hova költözöl, lakás vagy csak szoba, és kell-e külön rezsit fizetni, vagy nem, és még nem voltál szórakozni, nem vettél semmi extrát (pl pár évente új telefon), nincs autód, vagy robogód, amivel függetlenül tudsz mozogni erre-arra, és nem csajozol, amit nem mondok, hogy a pénzről kell hogy szóljon (megette a bánat a csajt is, ha már a pénzről szól) de eleinte azért pár meglepetés figyelmességből, mozi, vacsora, ez sajnos mind pénz. Valamint nem árt félretenni, váratlan eseményre, vállalkozás indítására, saját lakásra/házra. Ha stabil melóhelyet találsz, akkor albérlet helyett inkább bankhitelt vegyél fel, és vegyél lakást, mert így a lakbér összegét törlesztésre költöd, és nem ablakon kidobott pénz lesz az a havi 40-80 ezer (az albérlet ára meg gyakorlatilag kidobott pénz, ha magadnak veszel lakást hitelből, a lakás megmarad, szinte bármikor pénzzé teheted).

Nem lehetetlen, de megoldható.

Végső megoldás, tipli van külföldre, és ezzel az alap probléma is meg van oldva. Ha nincs konkrét munkaallergiád, akkor boldogulni fogsz, nem kell a negatív szóbeszédeknek feltétlen hinni. A legtöbb nyugati országban, ha csak a biztos megélhetés a lényeg, azt jóformán minimálbérből megoldod, úgy, hogy nem kell "fillérb*$zózni" hó végén, és ezt a legalja, vendégmunkásoknak szánt melóért is megkapod. Ha már menő verda, nagy ház, meg egzotikus nyaralás a cél, akkor azért kint is keményen fel kell szopnod magad a ranglétrán.