Szerinted létezik arra jó válasz, hogy egy gyermeknek mikor kell elhagyni a családi fészket?

Szerintem erre nincs recept.

Öcsém például otthon lakik, apám halála után gyakorlatilag ő tartja rendben a házat, tulajdonképpen teljesen függetlenül él ott.

Vagy van egy halom ismerősöm, akiknek 25-30 éves korukig fizetik az egyetemet, lakhatást, meg leginkább a semmittevést, oké hogy külön laknak, de ők mennyire önállóak?

Amit én "cikinek" tartok, mikor valaki otthon lakik, és meg sem próbál önállósodni, nem keres munkát, nem csinál otthon sem semmit, a szülők meg még asszisztálnak is hozzá és eltartják.

De amúgy néha én is elgondolkozom, hogy milyen jó otthon lenni, hazamenni a családodhoz, azokkal élni, akik a szeretteid. Ráadásul kiadásban is inkább őket támogatnám.

Az sem jobb, hogy idegenekkel kell osztozkodnom egy lakáson, ami nem is az enyém, és a fele fizetésem odaadhatom egy szintén vadidegennek.