Folyamatosan szorongok mióta haza jöttem az iskolából a matek jegyem miatt. Mit tegyek? Többi lent!

Szerintem mindenképp mond el nekik, hogy nyáron nem foglalkoztál vele és nem számítottál rá, hogy írtok, ezért 1-es lesz.

Én sem voltam jó soha matekból, még 7.-ben félévkor meg is buktam, nagyon féltem elmondani nekik, de tudomásul vették, hívtak egy matektanárt hozzám.

Felvettek az egyetemre, nagyon féltem hisz erős a matek, közben megismertem a páromat aki rendgeteget, napi szinten segített matekozni, igaz hogy csak a második félévre sikerült az első féléves matekot megcsinálni, de 4-es lett, utána pedig a többi matekos tárgy simán ment 4-esre, míg sokan megbuktak, akik gimiben jók voltak. Rájöttem a gond az volt, hogy az alapokkal nem voltam tisztában, így nem volt mire építkezni. Lassan végzek az egyetemen, nem csúsztam és egész jó matekos lettem, ezen a nyáron általános iskolás felsősöket korrepetáltam matekból.

Neked is azt tanácsolom, hogy beszéld meg a szüleiddel, hogy nem megy a matek és keressetek egy szimpatikus matektanárt, aki segít megérteni. Egyszer azt olvastam, hogy nincs rossz matekos csak rossz matektanár, az én példámon ez totálisan igazolható.

Na, szülőként írok Neked.

A segged szétrúgnám, ha nem mondanád meg. A sumákolást, hazugságot nem tűröm el.

Ha azzal jössz haza, hogy bocsi, nem sikerült, elb.sztam, de nagyon fogok igyekezni (ne adj' isten segítsetek tanulni), akkor kapnál két mondatot, hogy ejnye-bejnye és leülnék tanulni veled.

Én is és a férjem is nagyon jó matekosok vagyunk, a lányunknak meg épphogy sikerült 4-esre javítani év végére. Félévkor elsumákolt egy hármast, meg is vontunk tőle pár kedvezményt. Ha megmondta volna, akkor nem haragudtam volna.

Ja, a helyesírása egy tragédia és meg egy nyelvtannáci vagyok. Rosszul vagyok az írásától, de ezért nem szólok, ezzel nem lehet mit kezdeni (pedig próbáltam:)). A gépészmérnök apja is ilyen. :)

Szóval a tanácsom az, hogy állj eléjük bűnbánó pofival és kérd meg őket, hogy segítsenek.

Drukkolok neked, mert attól függetlenül, hogy szülő vagyok, nagyon is megértelek.

De édes vagy :))))

Sem én nem voltam soha jó matekból, se a gyerekeim nem azok és nem a rossz jegy miatt szoktam mérges lenni, és ezt ők is tudják, hanem ha nem mondanak igazat.

Még az egyes sem okoz akkora csalódást, mint a sumákolás.

Állj eléjük és mondd el ugyanezeket. Ez a legjobb, amit tehetsz.

Én egyszer megcsináltam, hogy nem mondtam el otthon a jegyeket, a szülőn derültek ki a dolgok. Úgy laktunk, hogy a házunk ablakából pont beláttam az osztályterembe és így messziről végignéztem, ahogy épp kiderül a turpisságom. Hát ne akard ezt átélni, nagyon rossz.

Mivel erre nem tudtál előre felkészülni, ezért sztem nem annyira "gáz" a rossz jegy. Sőt (megjegyzem, anno eminens tanuló létemre, akinek sosem volt 4.8-nál rosszabb átlaga" simán tarkóncsapnám azt a tanárt, aki rögtön az évet bejelentetlen felmérővel kezdi, amire jegyet is ad. Normális esetben a nyár arra van a diáknak, hogy pihenjen, nem arra, hogy végigtanulja.

azt is megmondhatod, hogy nem készültél nyáron otthon nyilván, és nem tudtad, hogy doga lesz. Hogy ha időben bejelentett lenne, akkor természetesen tanultál volna rá.

Az a szülő, aki meg egy rossz jegyért mérges AZÉRT, mert a gyerek nem abból jó, amiből ő, az meg hülye. Remélem, a tieid normálisabbak. És hidd el, hosszabb távon jobban jössz ki azzal, ha már most őszinte vagy velük.