Az anyám miért nem ad nekem soha igazat? Miért teszi ezt velem?

Akármit teszek, az ő szemében nekem soha nem lehet igazam, állandóan csak lehurrog. Már 25 vagyok, külön élek, de ez a probléma még mindig fennáll és elég viharos a viszonyunk.

Olyan szituációkra gondolok pl, hogy épp tavaszi nagytakarítottam, úgy kisikáltam a lakást, hogy a földről enni lehetett volna, aztán átjött, akkor épp kaját csináltam és kicsit szét volt pakolva, mire megszólt, hogy igazán rendet tarthatnék már ennyi idős létemre, mert ez szégyen egy nőtől ami nálam van...

Vagy volt egy exem, akinek szintén mindig igazat adott, nem számított, ha leqrvázta az anyámat és én ezt visszamondtam neki, anyám még őt védte, még akkor is amikor diktafonra vettem ahogy szidja, anyám mintha fel se fogta volna. De már volt olyan exem is, aki megütött, anyám meg megint őt védte, hogy tuti velem van a baj, hogy én így kiakasztom a pasikat.

A sikereimet is kb letojja, közöttünk sose volt igazán bizalmi anya-lánya kapcsolat, nem érdekelte az első csókom, meg semmit nem lehetett vele megbeszélni. Anno a suliban is 5-ös tanuló voltam, mégis amikor becsúszott egy 3-as, akkor már rohant és világgá sipákolta, hogy úristen meg fogok bukni, utcaseprő lesz belőlem, nem viszem semmire az életben...

Miért csinálja ezt? Persze már felnőttem, de ez a probléma a mai napig kísért. Egyszer említette, hogy előttem is terhes volt, fiú lett volna, de baj történt és asszem így el kellett vetetni azt a babát, utána jöttem én, és még hozzátette, hogy hát hogy ő pedig úgy szeretett volna egy fiút... Én meg lánynak születtem...