Hogyan kezeljem a szakításom utáni túlaggódó szüleimet?

2napja szakitottam a barátommal. S el is költöztem.

2éves lapcsolat volt ez, nagyon szerelmes voltam. Ugyanakkor lelkileg bántalmazó kapcsolatnak mondanám, összetörtem, de a szituhoz képest ugyérzem jol viselem...

Mivel egyedül fenntartani nem tudtam volna a lakást s mivel nem akartam ott maradni (nehogy azvexem verje az ajtot) igy ideiglenesen visszaköltöztem a szüleimhez a hatalmas 2szintes házba.

Hiába viselem jol nem akarok rossz döntést hozni hogy pl. Menekülésböl beleugrok egy rossz ingatlanba.

Ők is tudják hogy nem tekintem azt már náluk otthonomnak s hogy pár honap után ha összeszedem magam anyagilag meg lelkileg akkor menni akarok egyedül onnan.

De anyám nagyon tulzásba visz a bausgatásomat.

Alapbol ilyen de én ettőlnelszoktam. Azért uhonapig én együtt éltem a pasimmal..föztem...mostam stb. Jo volt ugy.

De anyum megkérdezi mit ebédelnék. Mondtam hogy eszek a melohelyemen.

Ma reggel mondta hogy ne motorozzak mert félt. Meg vegyek dzsekit mert fázni fogok... Meg ez meg az.

Nem akarom megbántani de nekem ez a gondoskodás sok.

Hogyan kezeljem?

Meg apum... Jahj..olyan kellemetlen.

Ő is meg mindenki más tudja hogy imádtam a páromat..csak Ő létezett nekem.

Sosem csaltam meg és nem is akartam. Nekem ő volt a nagy pasi.

De mivel én szakitottam s mivel szencedtem a lelki terrorjátol s attol hogy szavakkal bánt és megaláz igy szakitottam.

Apukám azota azt mondja hogy NEKEM VAN VALAKIM... ÉS HOGY ezÉrt léptem le...

Nekem ez sértő. Főleg a saját apámtol amikor tudja hogy mennyire szerettem a páromat s nekem Ő volt a mindenem.

De ez a feltételezés...megalázo.

1x megkérdezte tőlem hogy van.e valakim. Mondtam hogy hagyjon már most szakitottam. Nincsen.

De anyámat is faggatja...

Mit mondjak neki?

Unalmas...

Köszi a tanácsokat.

22L