Apám veri anyám, anyám csalja apám, így megy amióta az eszemet tudom. Van rá megoldás?

Nos, erről soha nem beszéltem senkinek, hisz nem nagy dicsőség ezeket elmesélni, de itt név nélkül felteszem a kérdést.

Hárman vagyunk testvérek, én 17 vagyok a nővéreim 20+ bőven, és már saját háztartásuk van. Kicsi korom óta szem és fül tanúja voltam, hogy apámék veszekednek, dirr egy pofon, durr egy pofon, kisebb szóváltás,aztán hirtelen apám megindul és kitört a 3. világháború.

Anyám hűséges volt hozzá, viszont a házasságuk korai éveiben sokat ivott, és nőzött. Aztán leszokott mind a kettőről, de mikor édesanyám elérte a 30-as korosztályt, amolyan "kapuzárási pánik" szerű dolog tört rá (ami azóta is tart, 17 éve..) és elkezdett pasizgatni. Én még kis totyogós voltam ekkor, illetve óvodás, szóval nem sok mindenre emlékszem, de arra tisztán, hogy folyton voltak helyzetek, ahol a nővéreim a fejüket fogták és én nem értettem. Édesapám (annyi szól mellette is, hogy világ életében becsületesen dolgozott ránk) kamion sofőr volt hosszú ideig, így a 2-3 hét távollétben anyám könnyedén ismerkedett. Konkrétan olyat is megcsinált, hogy haza vitt valami palit (én akkor nem tudom hol voltam, nővéreim mesélték a sztorit), majd mikor elmentek, ráparancsolt az idősebbik nővéremre, hogy a ge*is lepedőt mossa ki, ágyat igazítsa meg, stb.

Sokszor volt olyan, hogy általános iskolába jártam, egyik nővérem már nem lakott velünk, másik abban a szakaszában volt, hogy mindenhol alszik, csak otthon nem, és pont akkor voltak a nagy balhék, apám rájött a dolgokra (valahogy mindig kiderültek..), és jól megpüfölte anyámat..

Amikor anyával beszélgettem arról, hogy miért kell állandóan félre kefélni, annyit mondott, hogy apám sem ártatlan, elmesélgette, hogy ő milyen húzásokat csinált, de valahogy nem tudott érdekelni.. talán mert én anyámat jobban szeretem, és tőle fáj, vagy nem is tudom.. Ha manapság beszélünk róla, már érett fejjel, akkor annyit mond anyám, hogy ő "visszaadta".. mint a sza.ros gyerekek az óvodában, hogy "csak visszaadtam, mert ő is megcsalt"...

Volt olyan is, hogy nővérem barátjának a legjobb barátjával feküdt össze, persze mi ezt hosszú évekkel később tudtuk meg, de nem tőle.. Emlékszem olyanra is, hogy fater dolgozott, én anyámmal töltöttem a szilvesztert egy ismerősünknél, és ott volt valami zenész pali, na azzal is sokáig hemperegtek.. onnan tudtam kicsiként, hogy van valakije, amikor megkérdezte, hogy "mi lenne, ha lenne egy új apukád", erre én csuklóból rávágtam, hogy nem kell új apuka. Persze ez nagyon egyoldalú leírás, mivel apám sem makulátlan, sőt! Alig foglalkozott velünk, mindig dolgozott, amikor nővéreim kicsik voltak (én még nem éltem), sokszor részegen haza ment, és elverte őket, mert nem fogadtak szót (de nagyon durván), ekkor ÉDESANYÁM tartotta el 4-üket. Édesanyám az, aki megveszi a szükségest, aki főz, mos, takarít, aki ruháztat, és egyéb teendőit ellátja, ami miatt megint csak érzelmi zsákutcában kötök ki..

Anyának nem mondanám, hogy megbukott, de tény, hogy többet kellet volna velünk foglalkozni ahelyett, hogy máshova jár, és azoknak a paliknak a gyerekét istápolja.. Undorodom néha tőle..

Apám.. amikor megkellett volna tanítania arra, amit egy férfinek tudnia kellett, nem volt ott, szóval anya mutogatta a dolgokat, több-kevesebb sikerrel. Tehát ő sem egy minta apuka.

Szerencsém, hogy a nővéreimmel nagyon jó kapcsolatot ápolunk, összefogunk és segítenek ha kell.

Nagyjából ismeritek a háttér történetet, jöjjön el az elmúlt 4 év dióhéjban.

(Amúgy csomószor költözködtünk a verekedéseik, meg bas.zakodásaik miatt, meg vagy 7x adták be a válást, de végén mindig visszatáncoltak, vagy azért mert apa megverte anyát, vagy mert anya nem akart elválni MIATTUNK..)

Pár éve 14-15 évesen felléptem a facebookra, ahol láttam, hogy anyámnak bejelentkezve maradt a fiókja. Épp kiakartam lépni, mikor felugrott egy beszélgetés, és megakadt egy szövegrészleten a szemem (nem tudom mi volt pontosan, de utalt a szexre), szóval elkezdtem visszaolvasni, megnézni pár üzenetet, de anyám precízen minden beszélgetés végén kitörölte az üzeneteket, szóval gyorsan le screenshotoltam, és elküldtem a tesós csoportokba, és tájékoztattam őket a helyzetről (ekkor már tudtunkkal nem volt pár éve pasija, de kitudja..). Addig addig olvastam, hogy hirtelen az aljára ugrott az üzenet ablak, mivel a csávó küldött egy álló fa..os képet, amitől majdnem beokádtam, de a java csak most jön.. anyám a fürdőszobában volt, apám a szobában nézte a tv-t, és anyám arról a részéről küldözgetett képet, ahonnét kijöttünk.. Nagyon kellemes volt, gondolhatjátok..

Pár napra rá leültettük 3-man, és elbeszélgettünk vele, kicsit szégyelte magát, de inkább csak azért, hogy lebukott, nem a tettéért, ugyans ugyanúgy folytatja szerintünk, mivel bezárkózik, felpróbálgat bikinis ruhákat, stb a fürdőben tetszeleg, aztán fényképeszkedik, mint valami tinédzser..

Azóta minden beszélgetést töröl, zárol, mittudomén hat lakatra teszi azokat.. SOKSZOR még apa mellett is írkál a palikkal, mikor a fater alszik..

NA IGEN!! Elérkeztünk a ma reggelhez, amikoris felébredtem, hogy a nővéremmel ordibál apám, kur.va boldog voltam, nem is figyeltem oda, amióta felnőttek őket úgyse bántotta, amikor bizonyos szavakat meghallva felfigyeltem, és mivel kómás voltam nem mindent értettem, de annyi a lényeg, apám nagyon is tudja, hogy anyám mellette fekve űzi a dolgait, és valami ilyesmit mondott, hogy: "hülyének néz, de ezt még megkeserüli.. a rohadt k.va anyját aztat.." kb 1 éve kezdődött az is, hogy kezdi elhanyagolni itthon a teendőit, nem nagyon főz, ritkán mos, NEM takarít, tehát porszívót nem tudom mikor láttam utoljára a kezében.. és tegnap is hosszú munka után apa várta, hogy főzzön (én horgászni, és bulizni voltam, szóval tesómék mesélték), erre órákon át tetszelgett magának a tükörben az új ruhájában, és ez apámnak szemet szúrt.. tehát, nagyon boldog vagyok, megint balhék, verekedések lesznek, stb..

Sajnálom anyát, mikor megveri, és tudom, hogy nem boldog mellette, lehet én vagyok szívtelen, de sokszor már leszarom, úgy vagyok vele,hogy számtalanszor figyelmeztettük, hogy FEJEZZE BE, mert apa minden szarért felkapja a vizet, ha neki ez kell, én nem fogok kimenni megvédeni.. ezzel csak az a baj, hogy (vicces, mert a lelkiismeretem nem játszik, mintha nem is lenne) félek, ha úgy megveri, akkor bele is halhat, szóval..

De anya szerintem kihasználja, hogy itt vagyok és figyelek..

Annyira elegem van már ebből, el sem tudjátok képzelni. Sokszor elmentem már úgy bulizni, hogy otthon állt a bál, és már úgy voltam vele, hogy les*arom, azt csinálnak amit akarnak felnőttek, mindjárt én is, élem a saját kis életem, de ezek kihatnak rám is..

Nehezen megy az ismerkedés, a kapcsolat kiépítés, nem szeretek új emberekkel megismerkedni, és a többi, és a többi.

Szerintetek mi lenne a legoptimálisabb megoldás? Most úgyis kívülállóként talán jobban beleláttok, mindig így szokott menni.

Nagyon nincs kedvem az örökös balhékhoz, az állandó terrorhoz (bár ez kicsiként volt terror, már meg sem rezdülök, ha valaki üvöltözik).

Viszont, ha szóvá meri az ember tenni,hogy nem jó szülők, akkor fel vannak háborodva, mi az, hogy ők nem jó szülők, meg így meg úgy.