Hogy van az, hogy némelyik szülő az egyik gyerekének mindent elnéz/megenged, a másiknak meg semmit?

Azt tapasztalom valóságban(ismerek ilyen szülöket ami a kérdező ír)+ interneten(pl: itt gyk ebben a kategóriában)mindig szülőknél az a kedvenc, imádott gyerek aki semmirekellő, életképtelen ,pénzéhes,lusta iskolában járni,lusta dolgozni ,alkoholista,drogos,cigi függő, amolyan mindent le sz.r.m típus, ugy beszél beszél szüleivel mint egy k...al stb.Mégis ő a szent gyerek.

Normális gyerek(pl:tanult,dolgozik) ő fekete bárány,szülő levegőnek nézi,sajnálják tőle pénzt, úgy beszélnek vele mint egy k...l.stb

Ugyanez a helyzet nálunk. Öcsém 20, nem dolgozik, lusta,trehány, én meg 22 lány, a belemet kidolgozom, mindenben segítek, és mégis én vagyok állandóan cseszegetve mindenért. Ilyen az élet. :)

Tudni kellene nem különbséget tenni gyerek és gyerek között, főleg ha pont a fordítottja van és a szorgosabb van lenézve

A feleségem családjában ugyanez van. Szegénykém egy kitaszított, "otthon kuss a neved" szellemben nevelt leányzó, de az öccse bezzeg, ő a szent a sérthetetlen, akinek mindig igaza van (amíg egyszer fel nem koncolom). Merthogy ő mindig megy haza segíteni (pénzért persze). Mifelénk ezt munkának hívják. Ennyi erővel én is sokat segítek a főnökömnek. Mindamellett úgy beszél a szüleivel, mint a kutyával, az anyjával, mintha cseléd lenne... Katasztrófa.

Szóval egy szó, mint száz a gyökerét nem sikerült kibogozni. Ez a helyzet és kész.

Én három gyerek közül a középső vagyok. Emiatt már meg sem lepődöm a feketebárányságomon. A húgom meg a bátyám az isten. Remek kis közösséget alkotnak édesanyámmal, amibe én már nem férek bele. Egy időben tepertem egy kicsit magasabb szintért, de mostmár lesz@rom. Nekem is ezt dobta a gép :)