A szüleim vallásosak és rám akarják erőltetni a hitet. Mit tegyek? Ti is voltatok hasonló helyzetben?

Mondd meg nekik, hogy a valláshoz való jog alapvető emberi jog. Tehát neked jogod van abban hinni, amiben akarsz.

Melyik felekezetről van szó?

mondd nekik hogy te hiszel az istenben és pont a hited nagysága miatt neked nincs szükséged arra hogy templomba járj és társai hisz te szereted az urat és betartod a szabályait (parancsolatok) és mivel lát téged elfogad ilyennek amilyen vagy szóval nem kell egy szobrot istenítened a templomban (amit amúgy is tilt az egyik parancsolat) ahhoz hogy közel kerülj az úrhoz.

off: nem vagyok vallásos de sok hittanra jártam és ha tudod a szabályokat akkor kijátszhatod azt aki arról kárál hogy hitetlen vagy :D

ne foglalkozz velük.

mondd meg nekik,hogy te tiszteletben tartod,hogy ők miben hisznek, nem próbálod meg lebeszélni őket róla.

ők is tartsák tiszteletben,hogy te miben (nem) hiszel.

az is lehet,hogy elfogadnak így ahogy van. de sajnos fent áll az is,hogy kitagadnak. sok ilyet láttam már. de ha tényleg ide kerülnél,akkor azt mondom,jobb is neked nélkülük. aki a vallást választja a gyereke helyett, az nem szülő.

A hitet senkire nem lehet ráerőltetni. Az ajándék, amit kérni szoktunk Istentől, és reméljük, hogy megkapjuk. A legtöbb vallás szerint (a keresztények szerint biztosan) Isten szabad akaratot adott az embereknek. A szülőknek általában nehéz belátniuk, hogy ez a saját gyerekükre is vonatkozik, főleg akkor, ha a gyerek szerintük rosszul dönt. Persze nem csak a döntés a tied, hanem a következmények is. Nem kötelező hinni Istenben, nem kötelező az egyház tagjának lenni, ez csak egy lehetőség. Ha te nem akarsz élni vele, az a szüleidnek nyilván fáj, de el kell viselniük a helyzetet. A maximum, hogy imádkoznak érted. Nyilván meg is teszik.

Rád erőltetni legfeljebb vallásos gyakorlatokat tudnak. Elvárhatják, hogy menj velük vasárnaponként templomba, evés előtt és után hallgasd végig az asztali áldást, vegyél részt a család közös imádkozásán. Jó esetben ezek kérések,és nem fajulnak harccá, hanem meg lehet találni a mindenkinek elfogadható megoldást. Pl. Nem te mondod az asztali áldást, lehet hogy ki se nyitod a szádat, de nem is kezded közben hangosan énekelni a kedvenc slágeredet. Nem mész el minden vasárnap a templomba, de a nagymama temetésén részt veszel a gyászmisén, és nem csinálsz botrányt.