Szuleim szeretnenek hozzank koltozni, de egyszeruen nem jonnenk ugy annyira ki anyagilag. Valaki esetleg adna tanacsot ezugyben?

Szülőként eszembe nem jutna, hogy a saját tehetetlenségemet és elcseszett életemet a gyerekem nyakába varrjam.

Én nem fogadnám őket, mert semmi biztosíték nincs rá, hogy képesek lesznek önállóan új életet kezdeni, hiszen itthon sem tudják megtenni. Ha van lehetőséged, anyagilag átmenetileg segíts nekik, ennyi amit tehetsz anélkül, hogy a saját családod rá ne menne.

Gyakorlatilag odaköltöznének a nyakatokra élősködni? Finoman szólva nem jó ötlet.

Viszont mivel nyelvet egyáltalán nem tudnak, mond nekik meg, hogy amíg nem tudnak hollandul középfokú nyelvvizsga szinten, addig ne jöjjenek, mert nem fognak állást találni, ti pedig nem tudjátok őket is ellátni.

Ezt követően ahányszor felhozzák a témát, kérdezd meg tőlük, hogy állnak a nyelvtanulással. Van rá egy fogadásom, hogy soha nem fognak bele sem kezdeni.

Nem kellene a szüleidnek így kiköltözni a nyakatokra.

Ami viszont eszembe jutott: talán anyagilag is egy picit jobban jártok ti és és ők is, ha megbeszéled velük, hogy havonta x összeget átutalsz nekik- vagy ha nem annyira megbízhatóak pénzügyileg, akkor rendezed pl. a komplett rezsit és plusz valamennyit utalsz az egyebekre. Ezeket díjneten, netbankon keresztül neked külföldről is lehet managelni nagyjából havi 15 percben.

Esetleg mellette- ha jó fej akarsz lenni- köthetsz nekik egészségpénztári szerződést (és akkor pl. azt csak gyógyszerek kiváltására tudja használni vagy időszerű lenne akár édesanyádnak is előre takarékoskodni a nyugdíjas évekre (nyugdíjpénztári tagdíjfizetés)- ezek pár ezer Ft havonta, de legalább értelmes célok.

Esetleg közösen leülni és elgondolkodni, miért nem tudnak megélni: ha óriási házban laknak ketten és többszáz négyzetmétert kell fenntartani a munkanélküliből, félállású minimálbérből vagy nyugdíjból, akkor tessék javasolni az ingatlan eladását, elcserélését kisebbre.

Esetleg beszállhatsz a meglévő ingatlan energetiaki korszerűsítésébe (pl. nyílászárócsere, hőszigetelés, kazáncsere stb.)- ez sem kevés pénz, de ha egyébként is te vagy az örökösük, akkor nem is ablakon kidobott... ezzel a havi rezsijük is drasztikusan csökkenhet.

Esetleg ha hitelük van és nem boldogulnak, akkor azt részben vagy egészben átvállalni, hogy maradjon pénzük másra.

Ehhez feltétlenül le kell ülnötök, meg kell beszélni mindent forintról forintra- ha kell írásban- ügyvédi ellenjegyzéssel stb.- rögzíteni.

Idős, nyugdíjközeli embereknek szerintem már a meglévő életvitelüket kellene elsősorban könnyíteni, nem egy idegen kultúrába szakadni a gyereke nyakába.

Anyaként azt mondom, hogy rémes ez a felfogás a mostani nyugdíjközeli emberek egy részétől: életében nem takarékoskodott,nem gondolt a nyugdíjas/beteg éveire- most meg megy a kapkodás és az élősködés.

Igazat kell, hogy adjak a barátodnak.

Amennyiben van rá reális kereted, próbáld inkább anyagilag segíteni őket kintről.

Ehhez nekik is kell egy kis hajlandóság és át kell beszélni a havi bevételeket/kiadásokat nyugodt hangnemben úgy, hogy ők is a segítő szándékot és ne a felelősségrevonást lássák/érezzék tőled.

(egyébként kívülállóként igenis megérdemelnék valakitől, valahonnan a felelősségrevonást is- jön a tél, a tücsök meg elhegedülte a bevételét... lehet lepontozni, de nem tartom egészségesnek azt az egyik napról a másikra élést és herdálást, amit az átlagember az átlagbérével tesz).

A szüleidnek mondd meg nyiltan, hogy költözhetnek Hollandiába, de a saját költségükre és a saját albérletükbe, nem a ti nyakatokra.

Amiben esetleg segíthettek, az a nyelv, ha kell tolmácsoltok, de ez az összes.

Odaköltözni hozzátok, ebbe semmi esetre sem mennék bele.

Ha megsértödnek, az magánügyük, a ti életeteket nem tehetitek tönkre miattuk.

Ha itthon, a saját közegükben nem tudnak boldogulni (egy nyugdíjjal+2 fizetéssel) , akkor külföldön mit gondolsz, mit akarnak? A nyakatokra költözni, hogy eltartsátok őket. Semmi mást. Gondolom, anyud közel 60 éves, az agyát tanulásra évtizedekkel ezelőtt használta utoljára, lehet, hogy nyelvtanulásra sose, akkor majd most megtáltosodik, pár hónap alatt megtanulgat hollandul és vígan munkába áll? Vagy apád? Aki itthon is csak váltogatta a munkahelyet, bizonyára semmi nem felelt meg neki, majd megalázkodik, tanul és alkalmazkodik?

Nyilván belefáradtak a munkába, és most megfognák a dolgok könnyebbik végét azzal, hogy tartsátok el őket.

Kötve hiszem, hogy a párod az őseidre akarna keresni, és itt nem arról van szó, hogy betegség vagy ilyesmi miatt rászorulnának a segítségre, hanem szimplán lusták. Ne haragudj, de az a két felnőtt ember, olyan tulajdonságokkal, amit itt leírtál, az nem most fog megtáltosodni. Ellenkezőleg, most akarnak megpihenni.

szerintem az utalás az egyetlen járható út

ha Szentpétervárra meg mindenhova utazgattok akkor gondolom nem minimálbéren éltek

1. mert a szüleid olyan helyen laknak továbbra is akiket ismerősök vesznek körül és rokonok

2. mert nem kell nyelvet tanulniuk

3. folytatni tudják a kis eddigi életüket

Nem szeretik a külföldieket, így a barátodat sem, de azért hozzátok költöznének? :D Arra most jó lenne? :D Milyen kedvesek...

Külföldön annak van lehetősége, aki a nyelvet beszéli. A többi örüljön ha SZERENCSÉVEL talál valamit. Arra meg nincs garancia. No és nem vagyonokat fog keresni, hiszen ott is meg kell élni. Nem egy életbiztosítás így kimenni, főleg ennyi idősen, különösebb tudás, referenciák nélkül. Ráadásul már nem is tanulnak olyan könnyen, mint egy fiatal.

Figyelj, szerintem eleve ne engedd őket oda. Oké hogy a szüleid, de a nyakadon fognak maradni és ellehetetlenítenek. Nem rád kellene támaszkodniuk. Mondjuk mindegyik keressen teljes munkaidős állást és akkor jobban kijönnek. Legyél egy kicsit önzőbb. Egyszer a nyakadba veszel valakit és onnantól nem lesz visszaút, húzni fog lefelé. A szüleid ilyenben nem is gondolkodnának ha felelősségteljesek lennének. Az én szüleim is szar anyagi helyzetben vannak, köszönhetően maguknak. Én most jól élek, mert a férjem ki tudta tölteni a hézagot helyettem is, de ezt arra használom fel, hogy felzárkózzak hozzá. Sajnálom a szüleimet, de más kárára nem segíthetem őket. Ráadásul az ilyen nyakra költözésnek szinte mindig az a vége, hogy a befogadó szívja meg. Ilyet is láttam a családomban, azóta totál el van mindenki szegényedve a szóban forgók közül és tiszta putri az egykor gyönyörű ház. jó dolog a segítség, de az ilyen befogadásokat felejtsd el ha normálisan akarsz élni.

Felnőtt nő vagy, lassan gyerekes anya, az isten szerelmére, tanulj meg végre nemet mondani!!

Képes lennél évtizedekig eltartani két felnőttet, mert nem voltál képes időben megmondani, hogy nem, nem tudjátok őket befogadni?!

Vannak kellemetlen beszélgetések, ez is az lesz, és biztos, hogy nem a szoros szülő-gyerek kapcsolat záloga, de túl kell esni rajta.

Meg kell mondanod nekik, hogy ti nem tudtok még két embert eltartani, és ezt nekik is meg kell érteniük.

Pompás huszárvágás, ha közlöd, hogy mehetnek...HA van érvényes munkaszerződésük valahol, és akkor kis pár hónapra, amíg ki tudnak venni egy lakást.

2016-ot írunk, igeni lehet találni külföldön állást akár otthon ülve is, egyszer kell kiutazni interjúra, de volt már első állásinterjú skype-on is, és csak a végső szűrésre kell személyesen is odamenni.

Vannak munkaerő közvetítők, akik akár Hollandiába is szerveznek ki magyar munkaerőt. Tehát a kérés (inkább feltétel) egyáltalán nem lehetetlen.

És ha nem találnak állást így, akkor miből gondolják, hogy ott a helyszínen menni fog?!

Azt is tedd hozzá gondolatban, hogy az ég világon mindent nektek kell majd intézni, mert még arra se lesznek képesek, hogy pl. átböngésszék az álláshirdetéseket, hisz egy kukkot se értenek belőle. Mit fognak csinálni ügyintézéskor, bevásárláskor, ha utazni kell valahová, vagy ha behívják őket egy állásinterjúra?!

Esetleg úgy poénból adhatsz nekik holland nyelvkönyvet, aztán lehet bogarászni.

Nyugdíjas korú emberek nem fognak tudni elhelyezkedni nulla nyelvtudással, még évekkel később sem.

Ezt ők is tudják szerintem.

Állj a sarkadra, és beszélj velük, minél előbb.

Nehogy úgy járj te is, hogy más már nincs, mert mindent eladtak, felszámoltak maguk mögött, és megvették a jegyeket.