Van- e köztetek olyan, aki kirakta a Gyerekét ( nagykorú) a lakásból a viselkedése miatt ( drog, iskolakerülés)?

Nem raknám ki a gyerekem te se tedd! Inkább beszélgessetek el.

Aki nem hagyja hogy segítsenek, annak nem is lehet. Úgy gondolom, ti mindent megtettetek, hogy ez ne így alakuljon. Ölbe tett kézzel várni hogy hátha megváltozik, nem érdemes. Ezek alapján tényleg ki kellene rakni. Vagy esetleg egy minimális kis pici garzonnal meg egy tényleg minimális összeggel kirakni, hogy akkor innentől boldoguljon ahogy tud. A lehetőség megvan

Van bizony. Két évig tűrtük, hogy se nem tanul, se nem dolgozik, se házimunkát nem végez, csak eljár a barátaival és követelőzik, mert neki a bulikra új ruha kell, meg pénz, újabb telefon, természetesen jó drága előfizetéssel... ha megpróbáltuk szép szelíden szóba hozni, hogy merre tart, mik a tervei, mit gondol a jövőjéről, akkor "ajjjmár, megint ezzel kell b...ogatni őt, hagyjuk békén, ez az ő élete". Na 21 éves korában kibéreltünk neki egy albérletet, 6 havi díjat letettünk előre és átvittük oda a cuccait. Megmondtuk, innentől EZ az ő élete, de felelősség ugyanúgy, mint a kötelességei is, már nem a mi gondunk, látogatóba jöhet, de sem kölcsönadni, sem visszafogadni lakni nem fogunk. Hát mit ne mondjak... az utolsó pillanatig vakarta a micsodáját, jött hízelegni, aztán amikor felfogta, hogy ezúttal komolyan gondoljuk, akkor meg tudta szerezni élete első munkahelyét. Nem a majomszeretet a jó, nem kell 33 éves koráig babusgatni, mert akkor soha nem áll saját lábára.

ha ő felnötként úgy dönt hogy drogozik és kerüli a munkát a sulit az már csak és kizárolag az ő döntése az ő felelősége