Valami tanács, hogy miként kezeljem?

1. éves egyetemista vagyok, nagyon sokat tanultam az évben és minden nap eljártam futni.

160 cm vagyok és 76 kiló, így van is miért futnom, de közel 10évet sportoltam versenyszerűen. Nagyon megviselt az, hogy abba kellett hagynom és a vele járó súlygyarapodás. Egy éve fogadtam el, hogy hiába az étrend és a futás én kövér fogok maradni.

Vizsgaidőszak után hazajöttem és itthon apa nem igazán veszi figyelembe azt, hogy én napi 3x eszem és este futok.

Folyamatossan tömne kajával, minden nasit megvett és zabálja, megsértődik, ha nem eszem vele... Kértem, hogy vegyen gyümölcsöt, de arra is megsértődött, hogy ez biztos valami"pesti mentalitás".

Nem volt azzal gondom idáig, hogy kövér vagyok, mert jól éreztem magam a bőrömben, de a besólásai most nagyon megterheltek.

Egy pár közülük: "Te nem vagy nő, nézd meg azt a nőt a tévéből és aztán nézz magadra.", "120 kilóval én a helyedben nem mennék el nyaralni", "nem úgy nézel ki, mint egy egyetemista, hanem mint egy takarítónő", "minek mész ki napozni? Elijeszted a testeddel a napot"

Nem igazán értem, hogy a beszólásai után miért akar tömni a kajáival. Örülök, hogy tudom magam kontrollálni, de nem becsüli és nagyon rosszul esik.

Hogyan hagyjam ezeket figyelmen kívül?