Gyerek kizárása a kertbe!?

Mióta a fiam betöltötte a 2 évet, én már nem ítélkezem ilyen helyzetekben.

Én is voltam már így, igaz fordítva, én mentem ki a lasából, mert majd' szétrobbantam az idegtől. 1-2 perc alatt kifújtam magam, a gyereknek baja nem lehetne bent, meg amúgyis az ajtónál sorakozott ;)

Ha egy pár percre zárja ki csak, akkor inkább ez mint a "fizikai nevelési módszerek"

De ha közben valahogy figyel rá akkor még nem is olyan vészes.

Ebből nem vonnék le meszsemenő következtetéseket. Az ,hogy ugrabugrál meg mozgékony,addig oké,csak azt nem látod hogy előtte hányszor szólt rá az anyja,hogy ne lógjon a csilláron,ne hisztizzen,ne nyafogjon egész nap . 2,5 évesen mindenre az a válasz,hogy nem ,és földhöz verdesi magát ,az már nem is olyan cuki ..

Nem célravezető,és én sosem hagytam felügyelet nélkül őket a kertben,de valószínüleg fáradt volt az anyuka .

A szobájukba én simán beküldtem őket ,hogy hisztizzék ki magukat és ha sikerült,akkor szólok hozzájuk legközelebb .

Egyik kedvencem : Felvágjam a kakóscsigádat xy ? igen

felvágom,erre előad a gyerekem egy visítós toporzékolos ,földhözvágom magam és nem mozdulok műsort,hogy neki így nem jó és nem kell :D Egyébként így leírva vicces,de napi 5* már kiakasztó tud lenni :)

Szóval ez egy nehéz időszak,ne ítélkezzünk ennyi alapján,lehet,hogy nézte az ablakból a gyereket,vagy tudta hogy ott fog topogni az ajtóban,vagy esetleg semmi nincs a kertben,csak fű . A szomszédomé pl ilyen,teljesen biztonságos,bár elég ingerszegény :D