Ti mit csinálnátok, ha megtudnátok, hogy a 17 éves gyereketek több napot is ellógott (többször is) az iskolából, mert olyan rossz kedve volt, hogy állítása szerint képtelen volt bemenni?

Hű, de rossz szülő vagy.

Az én anyámnak is ilyen hozzáállása volt, azért tartok ott, ahol.

Bipoláris zavarom van. Speciel nekem 23 évesen "robbant", 14 éves koromtól már megvolt a szociális fóbiám, és én is maganak való voltam, ahogy te fogalmazol, kedves kérdező.

Ha akkor foglalkoznak velem, nem lett volna ekkora baj.

Már 25 voltam, amikor elmásztam a pszichiáterhez, mert sorozatosan képtelen voltam bejárni dolgozni, majd már egyáltalán nem is ment. Nem ettem, nem ittam, nem csináltam semmit, a férjem teljesen kétségbe volt esve szegény.

Hiába az orvosok, a kezelés, a problémám megmaradt. Ha éppen nincs depressziórohamom, szerzek munkát, el is vagyok, mániásan még túl is teljesítek, majd jön a lejtmenet, és volt munka, nincs munka.

Ha szegény férjem nem lenne, valószínűleg már nem élnék, mert itt halnék éhen a bolttól 200méterre.

A gyereked komoly problémákat mutat, te meg nem csinálsz semmit, eszedbe se jut, hogy pszichológushoz vidd.

Sokan fogalomzavarban szenvednek, pszichológus kell. Az nem ír fel gyógyszert.

Ha úgy látja, komoly a probléma, akkor küld át a pszichiáterhez, aki viszont készséggel megteszi.

Én nem állítottam fel diagnózist,csak tippeltem,hogy mi lehet az oka ennek.

A bipolárisoknálmjellemzőek ezek a változó periódusok,azt írta az anya,hogy nem mindig ilyen a gyerek.

Pusztán arra akartam utalni,hogy biztos nem arról van szó,hogy lógni akar.

Hidd el,nekem volt lógós is,erősöm,na ő azt csinálta,hogy felkelt,mintha suliba menni,aztán az ikola mellé ment.

Ha a gyerek lógni akarna,akkor nem így viselkedne.

Valami szociális problémája van,az tuti.

úgy képen törölném hogy ténylegrosszúl legyen

ilyet nem lehet csinálni mert a jó büdös életben nem fogg senkit érdekelni hogy ő depizik

Ez nálunk azért nem fordulhat elő mert ha jelezte hogy gond van és fáradt akkor én megengedtem, hogy otthon maradjon. A bizalom tuti megvan a gyerekeimmel igy szolnának, tudják hogy hogy reagálok és én is voltam kamasz lógtunk órákról, nem felejtettem milyen kamasz voltam mégis ember lett belőlem :-)

És valljuk be hányan voltunk úgy felnőttkéng hogy egy nap nem akartunk melózni és beteget jelentettünk/kifogást kerestünk?

Szerintem ez csak hiszti, bár nem tudok sokat róla. Egy bipoláris, vagy szociofóbiás betegnek más tünetei is vannak. A szociofóbia rendszerint nem fáradtsággal jelentkezik, hanem szorongással. Ideges lenne, félne társaságba menni. A bipolaritás az élet más területére is kiterjed. Nem érdekelné, hogy igazolása legyen, nem mondaná, hogy később majd lesz ereje elmenni iskolába, mivel a mélyponton ők nem foglalkoznak a jövővel, mert nem látják.

Szerintem alapvetően a határok hiányával van a baj, már évek óta. Ez nem 17 éves korban kezdődött. Nem képes felfogni, hogy attól, hogy fáradt, még el kell mennie iskolába és később dolgozni, mert ez a társadalmi norma. Bele kell illeszkednie. Sokat kellene vele erről beszélgetni, esetleg iskolát váltani, hogyha ennyire nem érzi magát jól ott. Lehet, hogy egy fennálló konfliktus miatt nem akar iskolába menni.

Hamarosan nagykorú lesz és az egyetemen/munkában nem lesz ott anyuci, hogy igazolást szerezzen neki, mert rossz kedvében nem akart bemenni.

szerez igazolást...

Naná, hogy egyszerűen lóg. HA tényleg problémája lenne, nem szereznie kellene, kapna a szakembertől, akit felkeres.