Ti még együtt éltek a szüleitekkel, testvéretekkel? Milyen az élet együtt, miből adódnak a konfliktusok, miért nem váltottatok eddig és mi a terv?

Szulovel igen, nem meg, hanem mar :) Vannak konfliktusok neha, nyilvan, de vannak pozitivumok is (pl ha beteg a gyerek, vagy korabban kell valamiert elhozni akkor nem kell szabadsagot kivenni stb)

Azert nem valtunk, mert manapsag egy nyugdijba nem fer bele az alberlet ara is, igy nem lenne hova mennie. En meg szinten nem tudok egy fizetesbol ket lakast berelni. Sajatja meg egyikunknek sincs, nem vagyunk olyan gazdagok..

Igen együtt élünk, van jópár konfliktus, főleg hogy bele akarnak szólni az életembe.

Albérletet akartam eredetileg párommal, szüleim mondták, hogy ne, jönnek is konfliktusok.

Nem váltok, mert...

suli mellett nem tudok annyit keresni, hogy ketten párommal fenntartsunk egy albérletet - ami nincs kint a világ végén az mind ott kezdődik hogy 90-100e ft/hó + rezsi + kaja+ egyebek, amikor kb az össz bevétele kettőnknek 110 egy hónapra. Mielőbb elköltözni, természetesen.

Nem. 17 évesen költöztem nővéremhez.

19 évesen (suli után) albérletbe.

21 évesen költöztem össze a párommal.

Most 32 vagyok, a közös házunkban élünk (az azóta már férjemmel). A terv, hogy így öregszünk meg...

Félig meddig. De inkább már nem. Másfél hónapja eljöttem otthonról a páromhoz, de vannak még otthon dolgaim, és hivatalosan nem mondtam, hogy elköltöztem.

A konfliktusok, mint már többen írták előttem, hogy "hová mész?, kivel?, mikor jössz?" stb.. ez mellé társult, hogy nem volt munkám, de a nevelőapám még abba is belekötött, hogy mennyi vízzel húzom le a wc-t, mert túl sok vizet "pazarlok el", és nem fogják magukat miattam költségekbe verni. A másik, ha nem is voltam otthon napokig, és hazamentem, elkezdtek sokszor üvöltözni velem, hogy most azonnal takarítsam ki a konyhát, mert mekkora szutyok van már megint, és én soha nem csinálok otthon semmit.. (persze mielőtt elmentem otthonról, akkor takarítottam ki mindent.)

Szóval inkább eljöttem. Azóta is kapom a hátam mögött, hogy miért nem vagyok képes lejelentkezni, hogy mikor megyek majd haza, vagy mit csinálok..

De ha minden jól megy, a hónap végén hivatalosan is elköltözhetek otthonról olyan messzire, hogy már nem fognak tudni elérni a h_lyeségeikkel.

L22

7-es vagyok

A testvéreimmel mindig is nagyon jó kapcsolatom volt, sokszor ha anyáék csinálták a cirkuszt otthon, hozzám "menekültek" be a szobámba. Csomó programot csináltunk hármasban, amíg egyszer csak gondolt egyet a nevelőapám és nem engedte a hugomat többet el velem sehová, ha meg otthon akart velem és az öcsémmel lenni, akkor meg féltékenységi jelenetet rendeztek, és érzelmileg zsarolták szegényt, hogy ne legyen velünk.

Amíg anyámmal nem beszéltem már 2 hete, az öcsémmel szinte minden nap beszélek, vagy találkozok.

Én is "már megint" élek együtt anyámmal. (De kétgenerációs megoldásban, nem "egymás szájában".)

Különben mindketten egyedül élnénk.

MÁR nincsenek konfliktusaink, ismerjük és MÁR elfogadjuk egymást olyannak, amilyenek vagyunk.

Mindketten magasabb életszínvonalat engedhetünk meg így magunknak és kölcsönösen tudjuk segíteni egymást. (Anyagilag, logisztikailag, háztartásban, érzelmileg stb.)

A jelenlegi helyzetben csak előnyét látom.

Akkor váltanék, ha:

- lenne olyan párom, akivel közös jövőt tervezek

- valamilyen valóban "álom-munkalehetőség" kínálkozna, ami ezt megkövetelné (bár ez elméleti, jelenleg nincs gondom ezen a téren)

- valamiért konfliktusok lennének köztünk, és nem tudnánk megoldani