Te szülőként beleegyeznél az eutanáziába, ha a gyermeked ilyen borzalmas fájdalmakat élne át, és látszólag nincs remény a gyógyulásra?

Egy Blikkes cikk alapján óvakodnék a véleményalkotástól. Az ilyen bulvárcikkek, amelyek angol nyelvű bulvárcikkek fordításai, felületesen és leegyszerűsítve mutatják be a témát, bizonyos dolgokat eltúloznak, más információkat meg elhallgatnak.

A cikk alapján a lány nem a reménytelenség, hanem a fájdalom elől szeretne menekülni. Ha nem lennének ekkora fájdalmai, akkor valószínűleg nem akarná eldobni az életét, hanem küzdene tovább, míg megtalálják az okokat. Szóval ha az elviselhetetlen fájdalmat sikerülne csillapítani, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy meg akarna halni. Márpedig ha van esély a fájdalomcsillapításra, akkor van esély az életre is! Szegény már valószínűleg gondolkodni sem tud az őrületes fájdalomtól, csak arra tud gondolni, hogy vége legyen. Talán tényleg az anyának kell gondolkodnia helyette, és ha van esély, akkor megadni.

Mi is sokszor nézünk anyámmal amikor a tévében mutogatják a gyerekeket akik csak nyáladzani tudnak meg néznek ki a fejükből, hogy szegényeket minek hozták el a kórházból, jobb lett volna szegényeknek ha megölik őket.

Termeszetesen. mint ahogy abba is beleegyeztem amikor a ferjem kerte hogy ha baleset erne es csak gepekkel tartanak eletben akkor kapcsoltassam le a gepet. Megtennem mert szeretem .

Én a cicámat temettem el mondhat i, őt sem lehetett megmenteni, epilepsziás volt, rettenetes rohamokkal:((( egy darabot vitt magával a szívemből, de az se lett volna megoldás H hagyom szenvedni.