18 éves lány vagyok, néha furcsa gondolataim támadnak apámmal kapcsolatban, pl. hogy nem a kislányaként néz rám (bővebben lent). Valakinél hasonló szitu?

Nem csoda, ha a sok aberrált ember miatt megfordul a fejedben a gondolat, de arra még nem gondoltál, hogy neki is durva lehet:

1. Lehet, ő is zavarban van, mert nem akar téged kellemetlen helyzetbe hozni.

2.Végigfut a gondolat az agyán, hogy kinyírná azt a nyikhajt, aki ugyanezt láthatja.

3.Roh@dtul szembesül vele, hogy a copfos, hízelkedő,"apa szeretlek"-ből, hogyan lettél ilyen gyorsan nő?!

Nem szabad mindig mindentől félni!

En nö vagyok, ezert tudok nöi aggyal gondolkodni, ezert ha megengeditek, forditok:

A 18 eves lany (erthetöen) erzelmileg most is apa kislanyanak erzi magat, normalis apa-gyerek viszony van köztük, de testileg mar nem gyerek es ezt apa is eszrevette. Talan 1-2 nosztalgikus gondolat, ahogy a lanya az anyja egykori testere emlekezteti, a kerdezö pedig hipererzekenyen eszrevette es egyszerüen zavarja. En ugy gondolom, az a kerdese, hogy "nyugtassatok meg, ugye minden rendben van"?

Feltehetöen (remelhetjük) minden rendben van, es az apjanak nincsenek hatso szandekai, nem is alkoholos/drogos allapotban nezegeti, csupan most tünt fel neki, h "kesz nö lett ez a csaj". Azert javaslom, ne hozza zavarba az apjat legközelebb.

Gyerekkoromban amikor hazajött apu a kocsmabol, a fenekemre csapkodott (viccböl), ahanyszor mellette volt muszaj elmennem vmiert, anyu meg lenezve röhögött rajta, h ez mar nem normalis, de ahelyett h raszolt volna, hagyta, mintha "ugy kell nekem". Na, ez mar nem normalis sztem, bar semmi szexualis közeledestöl nem kellett tartanom.