Édesanyák! Mit éreztek/éreznétek ha a kiskorú gyermeketek többször szándékosan árt magának?

Ok. Válaszolok a kérdésedre.

Hogy mit éreztem volna ha a 16 éves lányom ilyen hülyeséget csinál? Nos, valószínű, hogy először nagyon mérges lennék, és morognék, hogy annyi esze sincs mint egy marék lepkének. Meg is kérdezném tőle, hogy mégis mit képzel? Miért csinál ilyen ökörséget, mit gondol, hogy én az anyja majd 16 éves nagy lovat fogok fürdetni, kanállal etetni, mert önnagysága nem tudja mit csináljon jó módjában??

Persze később lehiggadnék, és közölném vele, hogy holnap megyünk orvoshoz, mert még egy ilyen viselkedést nem tűrök. Ha ehhez orvosi segítség kell neki, akkor megkapja. De innentől kezdve viselkedni kell.

Nem tudom, de én így gyerek fejjel nézve, inkább leülnék vele beszélgetni mindenről, megtudnám hogy miért csinálja, hogy mi bántja. Segítenék neki, elmondanam neki hogy mennyire elszomorított, stb. Persze aztán elvinném orvoshoz. De szerintem elsősorban egy gyereknek az anyjára van szüksége, vagy valakire, aki nem kioktatni akarja először, hanem megérti, beszélget vele.

Hogy a kérdésre is válaszoljak: megijednék először, majd nagyon szomorú lennék.

Szerintem mondd el neki, mennyire sajnalod,es kérj bocsánatot,ha van miert,köszönd meg,ha van mit. Biztos jólesik neki,te is megkönnyebbülsz.

A kérdésedre: azt hiszem, megszakadna a szívem. Nem tudom,fiú vagy vagy lány, de gyermeket hordani a szívunk alatt különleges dolog,es aztan akarmekkora lesz,mindig szeretnénk,hogy boldog legyen,es minden faj,ami neki rossz. Valószínűleg marcangolnam is magam,hogy mit rontottam el.

Ha anyukad lennék,jol esne,hogy valamit megértettél abból,ami bennem zajlik.