Lehet más gyerekét úgy szeretni, mint a sajátodat?

Nem, és tovább rontja a helyzetet, hogy a mi tágabb családi körünkben is ismeretlen a mozaik felállás és a mostoha.

Még nincs gyermekem, de látatlanban megmondom, hogy nem tudnám. Nem tudom elképzelni, hogy lenne az a pasi, akiért elviselném az előző házasságból született gyerekeit. Ismerősök nagyobbacska gyerekei is idegesítenek és fárasztanak néhány óra után, nemhogy állandóra...

Nekem van egy 10 éves fiam az előző házasságomból, a férjemnek 6 éves fia van. 3 éves kora óta nevelem, és bár nem én szültem, de olyan mintha a kicsi is a sajátom lenne. Nem teszek különbséget, sőt az új ismerősök nem is tudják, hogy a srácok nem testvérek. Ugyanolyan fontosak, mindent megkapnak, és testvérként is tartják magukat. Egy jó családban nem szabadna különbséget tenni. Mi megtudtuk oldani. Ha az anyja engedné, örömmel lennék hivatalosan is az édesanyja. De az anyja bár nem látogatja, nem érdekli mi van a fiával, ennek ellenére lemondani nem hajlandó.. ( mondjuk valahol a nagyvilágban él, azt se tudjuk hol)

Én nagyon szeretem mindkettőt.. Hál istennek a fiúk is nagyon szeretik egymást.

Gratulálok mm4-nek, a csodás üzenetéhez: "mert ostoba hulye r.banc vagy gyerekes gondolkodassal. hulye p.csa."

Reagálnék, de szerintem nem igényel választ :)