Mi a fontosabb, az hogy jól érzed magad a bőrödben vagy a magas jövedelem?

30!

Pedig igaz. Kidolgozza a belét! Lehet, hogy meglesz mindene anyagilag, de egèszséget pénzen nem vehet...ergo ki tudja meddig élvezheti azt, amiért annyit hajtott, hogy 29 évesen már orvosokhoz rohangál, mert a stressz kikezdte a gyomrát.

33-as, kevés az olyan meló, amiben minden feladat, velejáró a kedvenc foglalatosságod. Az meg végképp szinte kizárt, hogy a munkád kapcsán egyetlen olyan emberrel sem érintkezel, akivel más körülmények között szóba sem állnál.:-) Mint írtam, én sem utálom a munkámat, a többsége olyan, amit szívesen csinálok, egy részét kifejezetten szeretem, ráadásul az anyagiakon túl sok új dolgot tanultam, fejleszthettem magam, megismerkedtem rendkívül inspiráló emberekkel, és eljutottam olyan helyekre, ahova a "rengeteg fizetés" sem elég.

Arról nem beszélve, hogy az embernek nem kell egész életében egyféle munkát végeznie, amikor (pár év múlva) úgy döntök, hogy visszatérek az eredeti vonalhoz, egyrészt felhasználható kapcsolatokkal és plusz tudással, másrészt már felépített egzisztenciával és bőséges tartalék befektetésekkel teszem, amik plusz jövedelmet termelnek.:-)

35-ös, amit leírtál valóban képtelenség.

A munka lényege nem az, hogy csak a kedvenc folyamataidból álljon és egy olyan kollégád se legyen, akivel nem jössz ki vagy nem zavar kissé.

Mindenkinek vannak rossz napjai a munkában, mindenkinek van 1-2 hülye kollégája, és mindenkinek van olyasmi, amit nem szeret a munkájában sem (jobb esetben ez az elenyésző része).

Ha viszont az esetek 90%-ában reggel úgy kelsz fel, hogy örülsz, szívesen mész munkába, a kollégáiddal jól kijössz - mi pl. a magánéletünkben is találkozunk, mert nagyon jól kijövünk - akkor nyugodtan kijelentheted, hogy jó munkád van, szereted. Nem kell túlidealizálni a dolgot, mert olyan soha nem is volt és nem is lesz, hogy minden 120%-osan passzol...