Mi a fontosabb, az hogy jól érzed magad a bőrödben vagy a magas jövedelem?
Megszűnt a munkahelyemem, van kilátásba másik. Édesanyám szerint nem viszem semmire az életbe. 32 éves vagyok albérletben élek, van kb 1 millió Ft spórolt pénzem. A munkámat szerettem és az új munkám is ugyanaz lesz, hasonlóan nem túl magas bérért, de szeretem!
Az öcsém 29 éves saját autó, sok spórolt pénz és pár év múlva ha letelik a hitele egy szép nagy külvárosi ház!
Nem szereti a munkáját, 29 éves és gyomor problémái vannak, fél évente jár orvoshoz mert a stressz miatt újabb és újabb egészségügyi problémái lesznek.
A szüleim szerint mégis ő csinálja jól, mert 40 éves korára mindene meg lesz.
Legjobb, ha azt csinálod amit szeretsz és sok pénzt keresel vele:)
Különben, emberfüggő. Én sem voltam soha azon, hogy csak is a pénz. Vannak ismerősök, akiknek mindenek előtt a pénz számít. Viszont, legtöbb küzd ebből a hajtásból eredő betegségekkel.
Szerintem a lényeg, te jól érezd magad.
Ez a két véglet, ami elég ritkán van így.
Megragadni egy rosszul fizető állásban úgy, hogy lehetne sokkal többet is keresni ugyanazzal a munkával, értelmetlen. A stressz nem függ a kapott pénztől, sajnos a pocsék fizetés gyakrabban jár rossz körülményekkel.
A legtöbbször inkább az ambíció hiánya az ok, jó az a kis fizetés, ha cserébe ellehet az ember a langyos vízben, minimális felelősséggel. Minden azon múlik, mit akar elérni az ember és milyen gyorsan. Valaki talán elvállalja a nagyobb pénzzel és nagyobb felelősséggel járó munkát, mert gyorsabban meg akarja teremteni a jó életfeltételeket. Ő meghúzza a dolgot az elején, hogy később ne legyen gondja rá. Mások az állandó és kiszámítható ritmust kedvelik, mást célok vezérlik őket. Az ára az, hogy valószínűleg 20 év múlva sem lesznek sokkal előrébb anyagilag.
Személy szerint azt vallom, hogy jobb az alapokat még fiatalon megteremteni, amíg az ember életerős és tele van ambícióval.
Nekem fontosabb a pénz.
De eddig szerencsém volt, mert a munkahelyem és a fizetésem is szuper volt.
Azért manapság, főleg nálunk, az is ritka, ha valaki 32 évesen egyedül fenntartja magát, és mellette még megtakarítása is van.
Ha szereted a munkád, jól érzed magad, és meg is élsz belőle, az szerintem teljesen jó. Nem sok embernek adatik ez meg. Ha nem kell szűkölködnöd, akkor nem tartozol abba a végletbe, ahol már gáz lenne a szitu.
Az öcséd meg... hát... pár év múlva ha letelik a hitele... ha egyáltalán letelik. Még bármi történhet vele addig. Főleg, ha így folytatja. Gyomorfekéllyel műtétre meg kezelésekre járni elég fájdalmas és költséges dolog. Nem fog tudni dolgozni mellette. A megtakarításaiból kifizeti a kezeléseket meg a gyógyszereket, aztán szevasz.
A szüleid meg rendkívül korlátoltak lehetnek, ha szerintük a sok pénz (nem a normál megélhetéshez szükséges, hanem a SOK) fontosabb, mint az ember egészsége.
Amúgy is, mióta számít jónak, ha 40 éves koromra hitelből összekaparok egy autót meg egy házat, ahol majd egyedül meghalhatok betegen és depressziósan?
Ez ember függö...Bár ma valahol társadalmi nyomás is az, hogy a sok pènzt kell választani.
Èn mègis azt mondom sokkal fontosabb, hogy az ember azt csinálja amit èlvez ès szereti csinálni. Persze könnyü mondani, hisz a pènz fontos dolog meg minden bizonyal az ember majd egyszer szeretne a saját házában èlni meg egy jobb autot vezetni meg ilyenek...De azèrt nem szabad mindent at anyagi javak alá rendelni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!