Fura lesz, de hogy dolgozzam fel?

31 éves nő vagyok,a párommal,néhány hónap múlva férjemmel élünk külön háztartásban. Ez nem ment zökkenőmentesen. 2 éve jöttem el otthonról,hatalmas őrjöngés és kitagadás árán. Anyám nem tudja feldolgozni,hogy miért kellett eljönnöm. Apámmal külön élnek, anyám nevelt fel,így egyedül maradt. Páromat (32) is nehezen engedték el otthonról (ott is anyuka,de ott együttélnek,ottmaradtak egymásnak). Mindketten egykék vagyunk. Mifelénk ez valahogy nem divat,pedig nem falu,kisváros,normál,elvileg tanultabb emberek lennénk. Mégis a szüleinknél,ha elköltözésről esik szó,oda az intelligencia. Két barátnőm van kapásból,aki beszámolás szintjén függ a szüleitől,pedig egyik 40,másik 41 éves. A 40 éves mesélte nekem,hogy már otthon hagyták őt nemrég két hétre a szülei,mert elutaztak,és ő vigyázott a lakásra,és olyan furcsa volt neki egyedül,erre gondolatban eljátszotta magának,hogy mi lenne,ha ez a saját lakása lenne,de a gázra nagyon vigyázott,meg a szülei edényeire,mert ezt hagyták meg neki. Gondolom,lett volna baj belőle,amikor hazajönnek,ha valamit összetör. Na,ezen sírva röhögtem. Ezt még én sem tudtam,hogy így élnek.

A 40 éves barátnőm pedig kapott egy saját panellakást a szüleitől,a szomszéd lépcsőházban,és minden éjszaka haza kell járnia aludni. Csak nappalra mehet át. Ha meg akár csak velem van,anyukája csörög,hogy mikor megy haza. Volt,hogy én beszéltem az anyukájával,hogy velem van,jó helyen van,engedje még egy kicsit.

HETVEN FELETTI SZÜLŐK!

De tudnék még mesélni másik három haveromról is,férfiak. A 30 éves még időre jár haza,mert ha nem,anyukája üvölt és szankcionálja. Dehát ő még kicsike,csak 30 éves,hol van még az ötventől...

Miért kell örök gyereknek lennünk? Egyikünk sem szellemi fogyatékos,csak belefáradtunk. Mondjuk én nem,én eljöttem,erre kitagadtak. Anyám szerint ő ezt nem merte volna megtenni a saját szüleivel, a szülei parancsára ment férjhez,majd vált el,és a szüleivel nevelt fel engem,soha nem költözött el otthonról...