Elegem van az anyámból! Mit tehetnék?

Már a rómaiak megmondták: "Hallgattasék meg a másik fél is!"

Bukásra állsz matekból, tehát nem végzed el kötelességed.

Ha már -ahogy írod- nagyon eleged van a tanulásból, beszéld meg anyáddal, hogy kimaradsz az iskolából és 17 évesen elmész dolgozni, keresel munkát. Mindezt azért, hogy neki is könnyebb legyen, te pedig ne légy kitartott!

.

Otthon mennyit segítesz?

Mennyire becsülöd meg anyádat, hogy mos-főz-takarít rád?

.

Gondolod, apádnak jól fog esni egy léhűtőt eltartani, netán még kéréseit is teljesíteni?

.

Gondolkozz el, hány embert tudsz átejteni azzal, hogy mindösszesen annyi hibád van, hogy bukásra állsz matekból?

Ez - ha nem akaratoddal történik, akkor a szellemi gyengeség jele.

5ös

Így, hogy semmit nem tudunk a viták hátteréről, de azt tudjuk, hogy bukásra áll matekból, meg hogy sok időt tölt a bnőjével, arra enged következtetni, hogy nem tanulhat túl sokat. És mi van akkor ha az anyjának már elege van a sok rossz jegyből, nem tanulásból stb.

Természetesen lehet hogy telejesen más a helyzet, de lássuk be, jónéhány tizenéves elég "elvakult" hogy úgy mondjam (most nem jut eszembe rá jobb szó) és csak azt látja, hogy nem ő a hibás, mással van a baj.

Persze ez megint csak egy feltételezés, és semmi sem biztos (igen, még a biztos úr sem biztos).

/bocsi hogyha összevissza, de már fáradt vagyok, de remélem lejött a lényeg/

/bocsi azért a szar poénért a végén :) )

Kedves 5-ös!

Nem kivánok vitába bocsátkozni, de egy 17 éves srácnak kell lenni annyi eszének, hogy ne csak másban -jelen esetben anyjában- keresse a hibát!

Az anyja egyedül neveli a kölök urat, dolgozik, aztán otthon a második műszak.

Fizeti a korrepetítort a gyerek számára -akire azért van szükség, mert a gyerek nem hajlandó tanulni,- saját bevallása szerint sok időt tölt barátnőjével, ami szintén terheli anyja számláját. (Ha csak csip-csup, olcsó dolgokkal is örvendezteti meg a lányt zsebpénzéből, a zsebpénzért is anyja dolgozik!)

Logikátlan és agyatlanságra vall, ha bárki is mindig másban keresi a hibát.

Ha már ennyire félresiklott a kölök nevelése, nem kell, hogy szeresse az anyját, de MEGBECSÜLNI IGEN!

.

"Nem tudom már az anyámnak tekinteni ezek után."

Ha ezt leírja a gyerek és elköltözik, anyja csak nyer vele, egy szégyenfolttal kevesebb...

Szerintem az,hogy matekból bukásra áll az mind annak köszönhetö,hogy tulajdonképp élni nem akar az anyja miatt. Stresszes idöszakban mindenkinek romlik a teljesítménye. Azon sem csodálkozok, hogy mindig a barátnövel van,én se akarnék otthon lenni ilyen körülmények köztött.

Ha tudsz menj apukádhoz föleg,hogy ha hamarosan érettségizel mert anyukád biztos, hogy nem lesz jó hatással az iskolai teljesítményedre.de ennél talán még rosszabb az amit a lelkeddel tesz, semmi joga nincs hozzá, hogy így beszéljen veled még akkor sem ha ez munkahelyi stressz vagy bármi más miatt van.ha meg te is adsz neki valamilyen okot arra hogy feldühitsd, annak a megbeszélésére más mód is van