Anyam szerint kover vagyok, de en egesz addig, amig nem mondogatta nem ereztem magam annak. Mit tegyek?

162 cm vagyok, 52 kg korul, néha 51 néha 53. Rendszeresen jarok uszni es gyogytesire. Nem mondom, hogy vekony vagyok, de eddig dagadtnak sem lattam magam, viszont nem tudom anyam hatasara -e, de kezdem tényleg tulsulyosnak érezni magam, es fogyni szeretnek, bar tudom ez hulyeseg, de anyam nap mint nap elmondja, hogy nagy a "seggem", a combom, hajas vagyok. Azt mondja sportoljak tobbet, de nem engedi az idom. Nem eszem sok édességet, és ha eszek is, akkor vagy peksutemenyt, vagy hazikeszitesu sutit. Ma is megette az én részem a sutibol, és azzal indokolta, hogy azért csinalta, hogy en ne legyek dagadtabb. Az en erdekemben... Hétkoznap meg mikor otthon van, nem foz, azt mondja egyek egy szendvicset, vagy yoghurtot, mert o nem csinal meleg kajat, és igy legalabb fogyok. Megkerdeztem sok ismerosomtol, hogy szerintuk kover vagyok -e, és azt mondtak nem, de en mar megis kezdem magam ugy erezni. Vagy legalabbis szeretnek vekonyabb lenni, de valahol mélyen azért tudom, hogy ez baromsag, de en akkor is szeretnek vekony lenni, mert igy nem vagyok jo. Nagyon rosszul esik amit anyam mond, alapbol onbizalomhianyos vagyok. Mar tobbszor is mondtam neki, hogy ez rosszul esik, de azt mondta, hogy csak kedvesen elmondta a velemenyet, és tobbet nem mondja. Ennek ellenére minden nap elohozza a temat. Sajat magat meg jo alakunak tartja, pedig rajta tenyleg van felesleg. a hasan a karjan, a feneken, mindenhol. Egyszer meg is kérdezte, hogy hogy all neki egy ruha, és én mondtam, hogy kicsit koverit, es ugy kiakadt, azota nem merem mondani. Nagyon rossz érzés amit csinal. Mit tegyek? Apam az o partjat fogaj, es a tesom szerint is dagadek vagyok, de neki nem hiszek, mert o pszichés beteg, mindig bant. 15L