Ha nem hívod meg a szüleidet az esküvőre, akkor senki más nem jön a családból?

Nekem apám nem volt ott annak idején az esküvőmön tudatosan, tehát nem akartuk, hogy részt vegyen benne.

Konkrétan alkoholista, nagyon durva dolgokat művelt, agresszív volt, rendőrségi, bírósági ügyek voltak belőle, anyukámat bántalmazta, aztán engem is próbált, végül mentünk, új életet kezdtünk. Tehát nem volt ott. És már azért sem, mert nem akartuk, hogy az egész család előtt netán odajöjjön részegen és jelenetet rendezzen, meg egyébként is.

Ettől függetlenül apám részéről a többi családtag eljött, aki el tudott jönni és ott volt.

Bár ennek már sok éve, azóta apám is nagyon nagyon jó irányban változott, még mindig iszik, de már nem annyit és nem cirkuszol, nyugton van, így valamennyire nyitottam felé, néha-néha találkozunk és beszélgetünk.

Nem hívnám meg őket.

Az én esküvőm ( mi esküvőnk), a párommal ketten döntjük el, hogy kit akarunk ott látni.

A nagyidat bármennyire szereted, amit csinál az szimpla zsarolás.

Szerintem könnyebb azt elviselni, ha ők sem lesznek ott, mint végig gyomoridegbe lenni a szüleid miatt.

Én nem mondanám marhaságnak, hiszen a nagymamád csak azt szeretné, ha a gyereke részt venne az unokája életében. Nem hiszem, hogy ez olyan rossz lenne, bár a zsarolás dologból látszik, hogy nem ártatlan abban, ahová gyereke jutott.

Azt se értem, hogy minek hivod családi ünnepségre őket, ha nem kedveled őket, azokra nem kellene meghívni, meg pénzt adni, csak ha élet halál kérdése.

Az esküvő viszont más, esélyt kell adni nekik, hogy ott lehessenek a fontos napon, amugy meghívhatod őket a házasságkötésre, de a fogadásra nem. És meg van oldva a probléma. Érthető, ha szégyeled őket, de az is ciki, ha mindenkit meghívsz, és őket még a házasságkötésre sem.

Amugy meg a szüleid olyanok amilyenek, fogadd el, hogy ilyennek, talán megváltoznak, talán nem , te jelképesen bocsáss meg nekik azzal, hogy az esküvőre meghívod őket. A fogadásra meg nem hivod őket, amiatt ahogy viselkednek.

És ezzel kecske is jól lakott és káposzta is megmaradt.

Egy dolog biztos: nem szerettem volna az esküvőmet összeszorított fogakkal megélni!

Én a helyedben tartanék két tanús esküvőt, ès inkább nászútra költeném a pénzt.

Mamának meg megmondanám, hogy én is nagyon szeretnék szeretetteljes családot, de ami nincs az nincs sajnos.