Mit tennél, ha a most 14 éves lányodról kiderülne, hogy egy halálos betegség miatt 3-4 év múlva meg fog halni?

Nagyon jó kérdés.

Nem biztos, hogy az engedékenység jó ötlet, hiszen akár meg is gyógyulhat. Van remény, és nem hinném, hogy meg tudják mondani - bár nem vagyok orvos.

Egyébként a kérdés elméleti, vagy tényleges?

Megbeszélném vele, ő mit akar.

Mert ha tényleg elenyésző a túlélési esély, és a lehetséges, de kevéssé valószínűen hatásos kezelés jelentősen rontaná az életminőségét, akkor neki kellene eldöntenie, hogy orvosról-orvosra akar-e járni vagy elfogadja azt, ami a valószínűbb.

Mindkettőre láttam példát a környezetemben, és mindkettőt meg lehet érteni, és annak kell a végső szót kimondani, akinek az életéről van szó.

Ha hajlana rá, nyilván bejárnám az összes lehető és lehetetlen orvosi és (bár ebben alapvetően személy szerint csak bizonyos esetekben és fenntartással hiszek) egyéb gyógymódok szakértőit.

Ha viszont nem egyezne bele ebbe, akkor nem erőltetném rá.

Egyik esetben sem engedném "féktelenkedni", bár nyilván nem nyúznám túlságosan a tanulás miatt. Igyekeznék minél tartalmasabban kitölteni az időt (ki tudja, mennyi adatik meg), de az nem csak a bulizást meg az idő előtti szexet jelenti:(

Nem, nem engedném hogy "kiélvezze" az életet, ha ez neked szexet és piát jelent.

Ugyanúgy élne, mint eddig, tanulnia is kéne, de sok közös programot, utazást szerveznék.

Az orvosok sem tudnak mindent, és 3-4 év alatt sok minden változhat.

Csak megemlítem, hogy Stephen Hawkingnak az egyetemi évei alatt azt mondták az orvosok,

hogy két és fél éven belül meg fog halni. Most 74 éves.

Ha abbahagyta volna a tanulást, és a pia, szex lett volna neki az első, akkor most nem lehetne az egyik legjobb fizikus. És valószínűleg nem is élne, mert nem lettek volna céljai.

Megtennék mindent, ami emberileg lehetséges, hogy boldog legyen, illetve, ha van rá esély akkor életben maradjon.

Mellesleg azoknak, akik azt írták, hogy nincs ilyen betegség, de igen létezik. Példának okáért ilyen a spinocerebelláris ataxia, bár ennek átlagban 10 év körüli a lefolyási ideje.

Én is Hawkingot akartam felhozni, de látom megtette más.

Szerintem ilyen hosszú időnél nem szabad kiesni a mindennapokból. Mi történik, ha az mégsem 4 év lesz, hanem 6? Esetleg 10? Az orvosok nem csodatevők, vagy jósok, statisztikák alapján becsülnek. Tudja, hogy akinek x betegsége van az jó eséllyel kb 3-4 évet szokott élni. Van aki mégis meghal fél év múlva, valaki meg jóval többet él még.

Éppen ezért én nem támogatnám, hogy abbahagyja a sulit. Amikor egy felnőtt megbetegszik, akkor minél tovább tartani szeretné a megszokott, normális életét. Szerintem gyerekre is érvényes, hogy az a legjobb. Nem vezet semmire, hogyha otthon depizik 3 évet az elkerülhetetlenen, ahelyett, hogy normális tini éveket élne.