Milyen átlagot várszel a gyerekedtől? Hányadik osztályos?

Mi ez a sok konzervatív szülő?

Elvárják és büntetik ha nem úgy csinálja, ezek gyerekek nem rabszolgák.

Nem magatoknak szültök gyereket hanem a világnak.

Attól függ hogy ő mit akar magának, ha csak érettségit elég neki 2-es, ha főiskola akkor jobb.

Ha közmunkás akar lenni akkor 8 általános.

Itt a lényeg azon van, hogy ő mit szeretne.

Hiába kitünő tanuló, ha azt nem maga miatt, hanem a szülei elvárásai miatt teszi.

Legtöbb ilyen még boltba sem tud elmenni egyedül, mert nem találja a pénztárat.

11-es: ez a "nem magadnak szülsz, hanem a világnak" számomra inkább a felelősség elhárításáról szól, semmint az önzetlenségről.

A szülő feladata, hogy NEVELJE, szükség esetén SEGÍTSE a gyerekét, nem a "világnak". - Lehet látni, mi történik, ha az óvoda-iskola "nevel", "fejleszt" :((

Az én nevelésembe is beletartozott, hogy a feladatokat, amiket kapok, lelkiismeretesen, a lehető legjobb tudásom szerint, lehetőleg önállóan (de ha kértem, segítséggel), határidőre készítsem el. Teljesen mindegy, hogy matekpéldáról vagy házimunkáról van szó.

Én sem várok el többet a gyerekemtől. (Ez általában egy iskolában elég kell, hogy legyen a 4-eshez.)

" a 'mucsaröcsögei' középiskolából csak a kitűnőnek van esélye egyetemre"

Miről beszélsz? :D Felvételi pontszámok kiszámításánál nem számolják bele, hogy mucsaröcsögei vagy, vagy sem...

Csak épp a 'mucsaröcsögei' gyenge gimnázium, vagy szakközép (ne adj isten szakmunkásképző) ad olyan alapot, mint mondjuk egy Fazekas, Apáczai, Trefort, Eötvös, Radnóti, Veres Péter, Városmajori és a többi, hogy ne csak Budapestit mondjak, Lovassy, Révai, TÁG, Krúdy, Kölcsey stb.

Budapesten is van ilyen gimnázium, meg nem Budapesten is, elnézést, ha megsértettem valakit, de tény, hogy gyenge iskolából, csak a legjobbak mennek egyetemre.

Az mieink meg viszonylag kicsik, de mivel mindketten akadálytalanul vettük a főiskolát, mesterképzést es tobb nyelven is beszelunk, ugy gondolom "elvárhatjuk", a gyerekektől, hogy diploma fele induljanak....

Átlagot nem varunk el, sem szakiranyt azt szeretnénk ha élvezni tudna mindket gyerek amit csinal es azt próbálja meg a legjobban teljesíteni. A kisebbiknek nagyon jo a nyelverzeke, o ugy látjuk erre alapoz, a nagyobbik inkabb a matekot részesíti előnyben.

Szoval elvárjuk úgymond hogy felsőoktatás részesei legyenek, de akkor is az enyeim lesznek ha mondjuk pék, vagy barmi mas lesznek...

Kérdező (#17), ezt jól megmondtad. Teljes mértékben egyetértek amúgy.

És mi ez a mucsaröcsöge-szöveg? Tényleg ennyire fontos, hogy ki honnan megy? Tanulni mindenhol lehet, esetleg mások az elvárások.

Arról hallottatok már, hogy az ilyen kis mucsaröcsögei gimnáziumokból nagy számmal tanulnak tovább és maradnak is bent egyetemen a tanulók? Ne haragudjatok, nem akarok általánosítani, de egy anno Fazekasos ismerősünk nem tudott egyedül felszállni egy vidékről induló vonatra. Mellesleg életképtelen, ahogy szinte az összes többi neves gimnáziumban tanuló/tanult ismerősöm is. Egyszerűen hiányzik belőlük a józan paraszti ész.

Na de hogy a kérdésre is válaszoljak:

Tőlem a 4 körüli átlag van elvárva kb, de nincs így kimondva. Ha rossz jegyet hozok, húzza édesanyám a száját, de nem büntet már. Régebben volt netmegvonás, ilyesmik... De nem nagyon állnak összefüggésben ezek a dolgok, tehát ez megszűnt.

Ettől függetlenül a 4.5 fölötti átlagom mindig megvolt, félévkor, év végén egyaránt.

Konkrét elvárás nincs, örülnek az 5-ösöknek, ennyi. Pedig a szüleim általános és középiskola alatt is kitűnők voltak, azt hiszem. (Mindketten egyetemet végzett, diplomás emberek amúgy. De csak ezért nem várják el, hogy én is az legyek, ha más álmokat dédelgetek.)

8.-os vagyok.

Azért vannak itt igények...

Én a 10-es válaszolón akadtam fenn. Rajz leszarva? Etika (ami pont az alap műveltséget adja, meg a hasznos ismereteket)? Meg a testnevelés? Én is alapvetően alárendelem a testet a szellemnek, de ennyire azért nem kellene.

A kérdésnél maradva: én vallom az alles ist Relativ elvet. Egy szülőnek tudnia kellene, hogy mi az, amire a gyereke képes. Ki lehet akadni egy olyan gyerekre, akinek a kisujjában van a matematika, csak baszik bele az egészbe és ezért 3-as, azonban elismerni kellene azt, aki meggebed érte. Az ilyen, túl nagy elvárásokkal operáló szülők nyomorítják meg a gyerekeiket.

Ez az egyik első gondolat az egyetemen, amit a tanár-tanulókba verne. Nem véletlenül. Akkor miért nem képesek a szülők ezt felfogni? Persze, lehet itt érvelni azzal, hogy akkor miért van a jegyrendszer, de lássuk be, hogy nem kell mindenkinek diplomát szereznie, vagy gimnáziumban tanulnia.

Egyébként is túl sok olyan diplomás van, aki 1: a saját munkájában nem lesz sikeres, mert nem ért hozzá 2: nem tud elhelyezkedni 3: lószart sem ért az alap dolgokhoz (hogyan működik a bankrendszer, hogyan zajlanak a választások, mik az alapvető hivatali dolgok, mondjuk hogyha megakar házasodni, az adózásról meg ne is beszéljünk).