Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Helyes ez így? Mégis mit kéne...

Helyes ez így? Mégis mit kéne tennem, mondanom?

Figyelt kérdés

Szóval... Ez kicsit hosszú lesz, de megpróbálom így is tömören leírni :D

Az alaphelyzet az, hogy szüleim vállalkozók, egy éttermet üzemeltetnek. Apukámnak bíró-ügyész szakvizsgája van. (Ez később még fontos lesz)

Most vagyok 19 éves, végzős gimnazista, PPKE JÁK-ra megyek tovább, jogász szakra, remélhetőleg.

Értelem szerűen Apukám már kiskorom óta a a jogász végzettség felé terelgetett. Most, hogy itt van a jelentkezési határidő, meg is jelöltem első helyen a fent említett szakot. AZONBAN.

Többször is szóba került már, hogy lennék esetleg ügyész, vagy közjegyző. Erre Apukám mindig nevetve rávágja, hogy ezt majd megbeszéljük, és hogy én inkább legyek csak 'kocsmáros'. Ma is megtörtént ez, és ezen most nagyon felidegesítettem magam. Mert csak nevet ezen az egészen, és meg sem kérdezi, hogy én mit szeretnék, mik az elképzeléseim. Hogy igazán ezt akarom-e. Hogy van-e hozzá motivációm.

Nem érdekli, valamiért csak azt tartja fontosnak, amit ő elképzelt, meg se hallgat. Ha pedig elmerészelem mondani, akkor leordít, hogy minek dolgozott egészen ideáig, elad mindent, és feléli a pénzt. Ettől persze én szörnyen rosszul érzem magam, hogy ellent merek mondani az elvárásoknak, és szeretném végre a saját utamat járni, megvalósítani mindazt, amire én vágyom.

Nem hiszem, hogy jogi diplomával én egy éttermet szeretnék vinni. Ezt Édesanyámnak meg is mondtam, aki teljesen támogat mindenben, azonban ilyen eseteknél vagy nincs jelen, vagy csak nem szól semmit, és pislog, mint hal a szatyorban.

Nem tudom, hogy ez a jogi egyetem számomra jó ötlet lenne-e ilyen feltételek mellett.

(Amikor elmondom másoknak, akkor mindenki kétkedve néz rám, és megkérdezik, hogy biztosan ez az a dolog, amit csinálni akarok-e majd, ettől én pánikba esek, és nem tudom, hogy mit tegyek. Én is nagyon jól tudom, hogy nem kellene mások véleményével foglalkoznom, de ez azért egy olyan döntés, ami kihat az egész életemre.)


Szerintetek mi lenne itt a helyes lépés? Én már teljesen tanácstalan vagyok, nem tudom, hogy mihez kezdjek. :c



2016. febr. 12. 21:14
1 2 3
 21/22 anonim ***** válasza:
Nem kell mindenkinek diploma. Sokszor egy jól megválasztott okj és mondjuk két nyelv közép- felsőfokú ismerete teljesen megfelelő végzettség. Nagyon magas a diplomás munkanélküliség. A jogász egy nagyon jó szak, de nagyon nehéz megcsinálni, nem ajánlanám, mert könnyen előfordulhat, hogy esetleg nem tudod megcsinálni, több ismerősöm is járt így. 13-as válaszadóval értek egyet egyébként, bár nem passziválnék a gyakorlat miatt, az egyetem mellett kell csinálni. De a legjobb talán az, ha nem mész egyetemre. egyébként én diplomás vagyok és a fél évfolyam nem talált munkát, szociológia szak, ezeket a szakokat érdemes elfelejteni, a nemzetközi kapcsolatokat is, ami társszaka a szociológiának, ugyanott tanítják, stb, közülük is csak az kap munkát aki tövig nyal minden oktatónak, vagy olyanok a kapcsolatai.
2016. febr. 13. 19:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/22 A kérdező kommentje:

Utolsó:

Köszönöm a választ!

Ilyen 'limonádé' szakokban már nem gondolkozom, biztosan eldöntöttem, hogy jogra szeretnék menni. Afelől nincsenek kétségeim, hogy nem tudom megcsinálni. De ha esetleg közben találnék egy olyat, ami sokkal, de sokkal jobban érdekel, és igazán szívesen csinálnám életem hátralevő részében, akkor nem is kérdés, hogy inkább azt folytatnám tovább.

2016. febr. 13. 20:30
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!