Ti mit gondoltok arról ha valaki 25 éves koráig ingyen lakik a szüleinél?

10# vagyok

azért kértek havi szinten tőle pénzt,hogy érezze meg, hogy nincs semmi se ingyen , a későbbiekben is ha elköltözik, akkor még kevesebbje marad.

aztán titokban összegyűjtötték és visszakapta mindet a csaj..

szerintem ez nem rossz megoldás.

és nem mondom,hogy nem spórolt volna a csaj, de nem ennyit havi szinten, ő is megmondta utólag.

Egyébként igen. Itt a GYIK-en rengeteg ember fejében az szokott élni, hogy ha a gyerek még 18 év alatti, akkor kutya kötelessége szolgalelkűként minden szabályt betartani (akkor is ha egy ordas nagy hülyeség) és elviselni a szülők minden hülyeségét, azért mert a szülők azt mondták hogy "csak".

Ha meg a gyerek elmúlt 18 éves, akkor egy csapásra kotródjon el otthonról, takarodjon dolgozni és ne a "szülei nyakán" éljen.

Én elhiszem hogy valakit ketrecben neveltek, vasvillával etettek, majd 18 éves korukban kivágták őket otthonról hogy "takarodj dógozni lyányom/fiam" de akkor se ez legyen már az "alap".

Én is jelenleg ugyanúgy állok, amit a kérdező leírt, csak én 23 évesen, illetve munka mellet még egyenlőre tanulok. Először el szerettem volna menni albérletbe. Édesanyám ekkor mondta, hogy ha csak azért akarok külön költözni mert ilyen korban már ez "illik" akkor teljesen felesleges. Addig amíg nem végzek az iskolával, inkább tegyem félre a keresett pénzem az élet indulásához. Természetesen amit én használok (internet, telefon) én fizetem. A TV számláját (egyáltalán nem nézek TV-t) egyszer fizettem be a saját pénzemen, erre anyám másnap a fél házon keresztül a pénzzel kergetett hogy azt is rakjam félre. Égtem is mint a Reichstag.

Bevallom, néha én is egy kicsit szégyellem magamat, amikor belegondolok hogy a szüleim mennyi mindenben támogatnak még így is, hogy tulajdonképpen már kereső ember vagyok. Nagypapám is, aki már elmúlt 90, még a mai napig rengeteg dologra tanít, amiket így "felnőtt" fejjel már sokkal jobban tudok értékelni, mint ha még gyerek lennék. Ezért a gondoskodásért, amit a szüleimtől és nagyszüleimtől kaptam... soha nem lehetek elég hálás nekik. Egy élet is kevés ahhoz, hogy kifejezzem irántuk azt, amit érzek. Az biztos hogy ha lesz gyermekem, akkor én is hasonlóképpen fogok tenni.

Én sem adtam haza, de én nem is tudtam, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a szülő rászorulna. (Nem volt gyakorikerdesek.)

A szüleim mindig dolgoztak, egyre jobban kerestek. Igazából a logikai részét nem láttam volna annak, hogy ők ötszörösét keresik az én fizetésemnek, és kérnek pénzt.

A spórolás meg olyan, hogy nem kell rá készülni. Ha kell, akkor meg fogja tudni oldani az értelmes felnőtt.

19 éves korom óta dolgozok, már akkor is megkaptam a 120-at, most 23 évesen is ennyi kapok kb + az utalványok. Két hobbim van egyik a gyúrás másik a kisállatok. Erre a két dologra költök, az utalványt oda adom muternak mert én nem tudom mire használni.

A fennmaradó 100 ezer ft-ot ha hiszed ha nem, elteszem mindig, és később egy jó házat akarok belőle kinézni.

Nem fordítom bele olyanba a pénzem hogy most játsszam a vagányat egy benzines mercivel, utána meg 30 évesen se legyen csak albérletem.....

23F