Édesanyák! Éreztették már a gyerekek veletek, hogy rossz anyák vagytok, mert nem tudtok megadni nekik mindent, amit szeretnének?

Gyerekek esetében van, amit el kell engedni az ember füle mellett, viszont a neked járó tiszteletet meg kell adniuk ugyanúgy, ahogy te magadod ugyanezt nekik. Szerintem mond el neki, hogy téged zavar, ha tiszteletlenül, bántó módon beszél veled, és ez neked rosszul esik. Beszéljétek meg a problémát négyszemközt, komolyan, és javulni fog a helyzet ;-)

Jó anya vagy, a gyereked kamaszodik :-) Kedvenc tanárom mondta mindig, hogy "a kamaszokat nem megérteni kell, hanem elviselni" :-D Majd elmúlik ;-)

Amikor gyerek voltam, néha úgy érztem, nem kapok meg mindent, amit akarok. Utólag viszont tudom, hogy mindent megkaptam, amire szükségem volt, és talán egy kicsit többet is kaptam, mint amit érdemeltem volna. És így is nagyon jó szüleim vannak, jobbak, mint amit akár csak elképzelni is lehetne.

Inkább a vágyaim voltak irreálisan nagyok, nem a zsüleim hibásak és főként nem rosszak.

Én sem kaptam meg mindent,volt hogy rosszul is esett,de sose mertem volna így beszélni az anyámmal.

Egy kamasznak ne a barátja akarj lenni,hanem az anyja.Kényes ez a néhány év hidd el,kell a szigor az ő érdekében.

Esetleg a nővére nem tud hatni rá? Kicsit elbeszélgetne vele, hogy anya min megy keresztül, milyen áldozatokat hoz, hogy ők ne nélkülözzenek?

Talán korabelire jobban hallgat, mint rád.

Egyáltalán nem vagy rossz anya attól, hogy elváltál, és nem tudsz egyszerre a gyerek apja és anyja lenni. Nem is kell. Amiket írtál példákat, az nem is arra vonatkozik, hogy rossz anya lennél. Első lépés, hogy tudatosítsd magadban, a lehetőségekhez képest a legjobbat nyújtod a gyerekeknek. A második, hogy megtanulj higgadtan reagálni a csipkelődésekre.

... hogy én már öreg vagyok /43 évesen/ ....

Erre mondjuk viccesen azt válaszoltam volna, hogy hozzád képest biztos, de mit szóljon aki 83 éves.

"miért nem változtatok munkahelyet, ahol többet kereshetnék,"

erre mondjuk ész érveket sorolnék fel, amit tényleg igaznak gondolsz. Pl. szeretsz itt dolgozni, ez egy biztos munkahely, és elmondanám neki, hogy a pénz nem minden.

"miért veszek ruhát /évente egyszer/, nekem már minek...stb..."

Megkérdezném szintén viccesen, hogy szívesebben mutatkozna-e velem, ha öregasszony módjára öltöznék, vagy kopott, slampos ruhákat hordanék.

Aztán elmondanám neki azt is, hogy még bőven fiatal vagyok ahhoz, hogy temessem magam. Mivel én keresem meg az árát, nekem is jár az, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Ehhez a ruha is hozzátartozik.

Kamaszodik, szerintem még legalább száz ilyen dologgal fog betalálni. Feszegeti a határokat, és neked az a dolgod, hogy meg tudd húzni a határvonalat, amit még engedsz neki, és amit már nem. Biztos nem könnyű, de ez egy ilyen időszak.

Esetleg olvass kamaszévekről szóló cikkeket, könyveket. Keress rá Tari Annamária előadásaira a Z generációról..stb. Lehet, hogy kapsz némi iránymutatást.