Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Akit korlátoznak felnőttként...

Akit korlátoznak felnőttként a szülei, hogyan éli meg?

Figyelt kérdés
Azért tettem fel a kérdést, mert sok olyan sztorit hallottam már, hogy a felnőtt, huszonéves gyerekeiket korlátozzák a szülei, nem engedik el bulizni, némelyiknek tiltják, hogy alkoholt igyon, esetleg még társa sem lehet. Nem értem, hogy mire jó ez a felállás. Tisztában vagyok azzal, hogy a túlféltésnek is megvannak a maga káros következményei. Többek között önállótlan lesz, nem fog tudni gondoskodni magáról. Várom mindenki válaszát, aki értelmes gondolatot kíván közzétenni,akinek a közvetlen környezetében történt hasonló eset, kérem írja le! Köszönöm
2015. nov. 23. 20:10
 1/9 anonim ***** válasza:
Engem ha akartak, se tudtak volna, 19 évesen elmentem 250 km-nyire egyetemre, nyáron dolgoztam, mászkáltam, nem sokat láttak. A húgom kapott 21-22 évesen (már nem emlékszem pontosan) egy oltári nagy pofont, mert hajnalban ért haza egy buliból, akkor másnap én beszéltem anyánkkal, hogy most mit hülyéskedik, jó, hogy cumit nem csíptet a blúzára, mint egy kisbabának. A húgom eléggé kiakadt, szegény, nem is ment haza utána jó darabig (ő is jó messze járt egyetemre.) Végzés után is más városba ment dolgozni, kéthavonta egyszer járnak haza a családjával. Jó a kapcsolat a szülőkkel. Azt látom rajta, hogy a párkapcsolatában is inkább ő az, akinek megmondják, merre hány méter (a sógorom áldott jó ember, félreértés ne essék:-)), szerintem ő nem olyan talpraesett, határozott, nincs annyi önbizalma, mint a barátnőinek (vagy nekem pl.:-))
2015. nov. 23. 20:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
Én már 30-as vagyok és így is próbálnak. Na nem ilyen buli és alkohol terén, hanem állandó elbizonytalanítás hogy mit hogyan kéne csinálnom, mindenáron segíteni akarás (ahogy én csinálom úgy nem jó, csak ahogy anyám..), unokákat próbálják érzelmileg manipulálni... De őszintén szólva mióta fel merem vállalni velük a konfliktust, azóta visszavettek, valszeg a döbbenet, meg kaptak pár olyan ultimátumot, hogy kénytelenek..
2015. nov. 23. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
én dolgoztam egy 30 éves csajjal akit az anyja szabalyzott be nagyon durván.. nem beszélgethet fiukkal, nem lehet facebookja, időre mennie kell haza stb.. nekem ez nagyon abszurd. de szerintem ő is hiábas, hogy nincs is igénye a normális életre! azért csak jár közösségbe, látja hogy más ennyi idősen külön él, felesége /férje van, esetleg gyerekek.. ő mégse tesz semmit.. nem tudom sajnálni már
2015. nov. 23. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:

25 éves koromig. Nem mehettem sehová, az otthoni elvárásoknak kellett megfelelni, olyan egyetemre, amire ők akarták - nem végeztem el.

Hazudozok, önbizalmam semmi, félek mindentől, előbb anorexiás, majd bulimiás lettem/vagyok... kb. tönkretették az egész életemet.

2015. nov. 23. 21:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:

Ez ismerős, #2-es, jóanyám, bár nem olasz, de olyan, mint egy igazi olasz mamma, nálunk is voltak ebből súrlódások.:-)

Az a gáz, hogy ahol van ilyen domináns szülő a családban, sokszor a gyerek vagy önbizalomhiányos és önállótlan lesz, vagy öntudatlanul másolja a mintát. Nekem is van már huszonéves gyerekem, mindig nagyon próbáltam odafigyelni, hogy hagyjak neki teret (a domináns fajtába tartozom:-)), néha akár essen is orra a saját hibájából, legalább tanul belőle. Az alapszabályok mindig megvoltak, de ezeken belül lehetett rugalmasan mozgolódni. Nagyon nehéz néha befogni a száját a magamfajta szülőnek, és hagyni, hogy a "gyerek" maga találjon rá a megoldásra, csak akkor véleményt nyilvánítani (az övé tiszteletben tartásával), amikor kéri.

2015. nov. 23. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
Ők korlátozzák magukat szüeik álltal. Szülő SOSEM tud korlátozni fenőtt gyereket.
2015. nov. 24. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
Engem 21 évesen próbálnak, de nagyon. Csak már nem hagyom magam.:) Mondjuk van is rengeteg veszekedés, egyre rosszabbnak érzem a kapcsolatom a szüleimmel.
2015. nov. 25. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:

Ha a szülő a gyerekét neveli, bizonyos akadályokat kell felállítania, különben nem lesz belőlük jó felnőtt. Egy gyereket nem lehet úgy nevelni, hogy mindent ráhagynak. De az agyonkorlátozás sem helyes! Egy(volt)lányosztálytársamat a szülei agyonkorlátoztak mindenben. Például nem engedték meg neki, hogy a víz alá bukjon, még akkor is, ha tudott úszni. Ez még akkor volt, amikor Balatonon voltunk osztálykiránduláson. Azt sem engedték meg neki, hogy elmenjen a színházba az osztállyal, mivel este 6-kor kezdődött az előadás. Pedig ez kötelező volt az iskolai olvasmány miatt. Végzős gimisként sem engedték meg neki, hogy táncoljon egy fiúval a szalagavatón! De végül sikerült rávennünk, hogy legalább legyenek szép emlékei erről! De voltak ebből is problémák, mert egyszer sírva bezárkózott a WC-be és a barátnője nehezen tudta kicsalogatni és megvigasztalni őt. Azért sírt, mert előző nap későn jött haza a szalagavató főpróbájáról és a szülei ki voltak akadva.

És ez a lány ugyan önálló felnőtt lett belőle, de az agyonkorlátozás miatt eléggé zárkózott lett. Nehezen barátkozik másokkal, párja sincsen. Azt viszont nem tudom, hogy milyen a kapcsolata a szüleivel.

2015. nov. 30. 20:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
Amit a 8-as mondott, abban igaza van: az agyonkorlátozás sem jó dolog. Én ismertem egy lányt, akinek a szülei akarták megtervezni a jövőjét: azt akarták, hogy a gimi után iratkozzon be valami lakberendezős vagy szabós szakképzőbe vagy egyetemre. De őt ez nem érdekelte (tehetsége se volt hozzá). Volt is veszekedés ebből. A szülők folyton azzal hibáztatták őt, hogy nem akar továbbtanulni, lusta meg ilyenek. Ezért a lány -hogy megőrizze a békét- beiratkozott a lakberendezősbe. Mivel nem ért el el valami jó eredményeket vele, a szülők belátták, hogy neki ehhez nincs tehetsége. Nem haragudtak meg rá, hogy 1 év után otthagyta a sulit. Beiratkozott egy formatervezősbe, mivel az jól ment neki. Ma már büszkék rá és a munkáira.
2015. nov. 30. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!