Gyerekkori bántalmazás lehet az oka annak, hogy valaki felnőttként szerencsétlen az életben?

Lehet, ugyanis akit bántalmaznak, lelkileg és akár testileg is, az eleve ki kell, hogy törölje a fejéből azokat a már kölyökkorban beleültetett gondolatokat, hogy ő nem képes semmire, és értéktelen ember. Attól még válhat sikeressé, de hogy jobban meg kell küzdenie ezek kigyomlálása miatt magával is, mint azoknak, akik pozitív megerősítéseket kaptak, az biztos.

Előfordulhat, hogy valakiben ezek olyan erősen vannak jelen, hogy szakember segítsége kell.

A Mérgező szülők című könyvet javasolnám a témában, akár érintett vagy, akár csak kíváncsi. Nekem segített, bár még nem olvastam végig.

Igen, vannak szülők, akik a gyereknek megállás nélkül mást sem szajkóznak: De ügyetlen vagy! Ahogy nősz, egyre hülyébb vagy! Semmire nem viszed az életben! - és a társai típusú beszólások, így - mivel a gyereknek a szülő véleménye az első, és ha már benne nem bízhat, akkor kiben, a gyerek tényleg elhiszi a szüleinek igaza lehet és hogy benne van a hiba, hogy nem éri meg küzdeni, úgy se viszi semmire az életben, így a világszemlélete is ehhez igazodik. Ez a destruktív kritika. Több embert tönkre tett már a világon, mint ahányan háborúban meghaltak. Nem véletlen, hogy a sikeres emberek többsége biztos családi háttérből kerül ki, ahol nem letámadják meg leszólják mindenért, hanem támogatják és megdicsérik.

Mondok egy példát, megtörtént eset, jött hozzánk az üzletbe egy család, volt egy 5 éves forma kislány is köztük. Kislány kezében rajzlap, odajön hozzám megmutatni, "Megnézed a rajzomat?" Anyuka egyből lekiabálja: "Ne zaklasd a nénit, miért gondolod hogy a néni kíváncsi a rajzodra, olyan neveletlen vagy!" Utána amíg bent voltak a boltban szinte végig dorgálta és még vagy 5x elmondta a kislánynak, hogy "Milyen rossz vagy!", pedig szegény gyerek az égvilágon semmi rosszat nem tett. Egy normális szülőnek az ilyen hozzáállás eszébe sem jutna!