Akiket sokat bántalmaztak már fizikailag és lelkileg: ti értitek ezt?

Mennyél el egy dominához.

Ismerek ilyen személyt, nemrég kezdett el hosszas unszolásra szakemberhez járni, mert magától nem ismeri fel, hogy baj van a hozzáállásával. A családjában azt szokta meg, hogy mindenki őt bántja, az áldozat szerepet ismeri csak, és nem képes önállóan alakítani az életét és haladni a boldogság felé úgy sem, hogy már kiszakadt az ártó közegből. Minden helyzetben azt keresi, hogy miért is kellene saját magát büntetnie, ha már más nem teszi.. Megvon saját magától mindent, ami boldoggá tehetné, mert annyi mindent elvettek már tőle, annyi emberben csalódott, hogy nem mer kockáztatni, inkább visszahúzódik a csigaházba és mereng a saját boldogtalanságán. Nem a jövőre koncentrál, amit szabadon alakíthatna, hanem a múltra, amit meg akar változtatni, pedig az lehetetlen. Értéktelennek és utálatosnak érzi saját magát, és haragszik magára, amiért ilyen, pedig a valóságban nagyon is sok értéke van, de nem hisz magában. A gyerekkor nagyon meghatározó egy gyerek számára, és a szülőktől visszajelzései alapján látja saját magát a gyerek, nehezen fogod "átkódolni" magad önerőből. Fordult szakemberhez, aki segít megismerni és értékelni saját magad, mert csak még mélyebbre fogsz süllyedni, és a saját magad fogsz a boldogságod útjába állni, mert nem tudod kezelni.

Kedves 2., te meg egy nyelvtantanárhoz.

Nekem ez az önmarcangolás, saját magamnak ártás, meg öngyi hajlam elmúlt akkor, amikor középsuli után elkültöztem otthonról. Helyette mostanában sokszor azt veszem észre magamon, hogy ha nem sikerül valamit elérni a páromnál, akkor az otthon tanult minta alapján cselekszem és érzelmi zsarolóskodom, mint anyám apámmal tette. Ez még csak most kezdett el kijönni rajtam és a párom is szólt, hogy kezdek anyámra hasonlítani. Ha választhatnék, akkor inkább az önmarcangolást választanám, mint hogy "átalakuljak anyámmá"... Egyébként minden azon múlik, hogy mennyire vagy képes átértékelni magadban az életedet és olyan módon feldolgozni a múltat, hogy belátod, hogy nem a te hibád volt mind az, ami megtörtént veled és nem érdemelted meg. Számomra úgy tűnik, hogy te egy picit beleragadtál abba, amit a szüleid akartak betáplálni neked, hogy mindenért te vagy a rossz és a hibás. Ezt nem szabad elhinned! Nagyon jó önbizalom fejlesztő könyvek vannak. Ha nem akarsz pszichológushoz menni a problémáddal, akkor javaslom, hogy olvasgass ilyeneket, amiket kifejezetten az ilyen lelki sérülteknek írtak. Én olvasgattam néhányat és sokat segítettek. Az is jó, ha itt kibeszéled a problémádat. Hidd el, hogy sokat tud segíteni, mert itt olyat is le mersz írni, amiket egy pszichológus előtt szégyellnél. Nagyon jó, ka kibeszéled a dolgot, mert miközben fogalmazod a mondataidat, közben annyira a problémára koncentrálsz, hogy önkéntelenül is sok dologra rádöbbensz, ami eddig is a szemed előtt volt, ott volt a tudatalattidban, csak nem jött elő.

...bárkinek...