Meddig támogassam édesanyámat? Bővebben lent
Amióta megszülettem nem volt rendes munkája, most se dolgozik, így kb én tartom el, mert tavaly eladták a lakását, és azóta én fizetem neki az albérletet.
Úgy érzem nem is fog, és nem is akar munkát találni magának, pluszban ha lenne is neki, levonnák a felét a tartozásai miatt...
Eddig nem jelentet ez akkora terhet a számomra, mert a volt barátomnál laktam, de nemrég szakítottunk, és le vagyok égve, mert nem nagyon tudtam félrerakni, így alig van pénzem, hogy magamnak is kivegyek valamit.
Így most hozzá költöztem átmenetileg, de nem túl jó a kapcsolatunk, nem szeretnék hosszú távon vele élni, mert nagyon nehezen jövünk ki egymással.
Persze nem szeretném, hogy az utcára kerüljön, de néha teljesen mártírnak érzem magam emiatt, semmit se tervezhetek, mindig rá kell gondolnom elsőként, attól is félek, ha lenne egy új párkapcsolatom, arra is rányomná a bélyegét...
Szerintetek mit kéne csinálnom? Segítsem élete végéig és tartsam el, vagy saját magamra gondoljak?
Utolsó!
Az érdeke az, hogy neki Legyen hol laknia. Nem hiszem, hogy két albérletet plusz két személy teljes ellátását tudna fizetni. Tehát kénytelen a hülye anyja miatt nála lakni. Simán felmondhatja a szerződést, ha az ő néven van és vehet ki magának egy albérletet egyedül, vagy ha m o a szerződő fél, akkor simán csak nem fizeti anyuka lakhatasat az meg majd repül.
Bizony, sokunknak ez jut, nem mindenkinek olyan gazdagok a szulei hogy sajat lakasuk legyen, nyugdijbol pedig mar nem megy az alberlet.
Azt esetleg meg lehetne probalni, hogy anyadnak -ha ugyse dolgozik- varostol tavolabb, kisebb faluban, olcsobb helyen kivenni valami kis lakast, ahol sokkal olcsobb, neked meg ahol dolgozol ott egy kis garzont.
Es utanajarni onkormanyzatnal mindenhol hogy milyen szocialis segely van, kozmunka, lakhatasi tamogatas, stb.
Egyedül nevelt fel, pont ezért érzem kicsit úgy, hogy hálával tartozom ezért neki. Most 58 éves, még tudna dolgozni, de általában, ha felhozom a témát, teljesen kiakad, hogy ő már öreg, senki nem venné fel, mostanában is azt mondogatja, hogy inkább miért nem alázkodtam meg teljesen a volt páromnak, akkor még mindig együtt lehetnénk.
Egyébként sajnos az a baj, hogy egész életében szinte semmit sem dolgozott. Írtam, hogy amióta élek nem is volt egy munkahelye sem, már 10-20 évvel ezelött is azt mondogatta, hogy ő öreg, senki se alkalmazná. A nagynénje és a nagymamám támogatták őt, amíg éltek, így örökölt két egyszobás lakást, amiből vett egy másfeles panelt tini koromban. Sajnos mivel nem dolgozott, így nem tudta a számlákat rendesen fizetni, plusz hitelt is vett fel, ezért a lakást tavaly elárverezték, azóta nincs hol lakjon.
Leginkább az fáj, hogy azóta hiába adtam oda neki mindig automatikusan hó elején a fizetésem felét az albijára, még csak soha meg sem köszönte nekem, teljesen természetesnek tartja, hogy nekem segítenem kell. Egész gyerekkoromban azért nélkülöztem, mert nem dolgozott, és most a felnőtt életemben is így kell élnem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!