Mi lenne az a pont az életedben mikor megszakítanád a szülőddel a kapcsolatot?

apámnak annyira súlyos lett az alkoholizmusa, hogy választanom kellett, vagy elránt magával, vagy élek, és magárahagyom. Magárahagytam. végül halála előtt párszor találkoztunk újra, akkor kicsivel jobban volt. És vicces, hogy büszke volt arra, hogy meg mertem lépni és az életet választotttam (így lettek unokái.). azt mondta, hogy örül, hogy megértettem, hogy mikor fontos magunkat választani és nem a menthetetlent. Nem érzem ezt se feloldozásnak semminek. Amíg nem ivott durván nagyon jó apa volt. Mai napig segít az életben az útmutatása sokmindenben. Ha újra így történne a dolog, újra megszakítanám vele a kapcsolatot. Tarthatatlan volt.

Rég rossz, ha így alakul a család élete.

Én apámmal megszakítottam, szerintem nem akart engem. Tizenéves koromig bántalmazott testileg és lelkileg is. Próbáltam velem normalizálni a viszonyomat, tiszta lappal indítani, de cinikus volt, ugyhogy hagytam a fenébe. Nem hiányzik.

Molesztálás, vertek és (rokonoktól ünnepre kapott) pénzt loptak tőlem gyerekként. Mikor felnőttem szelektív memóriájuk lett hirtelen és mindig zaklattak (csak ha pénz kellett), hisz "ők mindent megadtak, hálátlan vagyok".