Hogyan éljem túl?

Anyám kiskoromban sokat veszekedett velem az otthoni dolgokról,rólam , pénzügyi dolgokról, apámról (mivel akkoriban nagyon sokat ivott és állandóan részeg volt), valamikor ok nélkül megvert és kitalált rá egy kifogást. Lelkileg még mindig és már nem tudom mit tegyek. Most vettem észre, hogy ezzel kárt tett bennem és már tele a pohár. Manapság már nem tudom visszafojtani és mindig visszaszólok. Régebben még végighallgattam és a pártját fogtam, de manapság egyre inkább távolodok tőle és már sokszor azon gondolkodtam, hogy öngyilkos leszek a sok veszekedésétől, de amióta megszületett húgom, azóta nem (nem szeretném, hogy ő is átélje, amit én, ezért meg akarom ettől védeni). Gyenge vagyok lelkileg. Van mikor alig tudom visszafojtani a sírást és mikor anyum egy kicsit erélyesebben szól hozzám vagy beszél, akkor rögtön rászólok mindig, hogy ne morogjon.

Anyum mindig azt mondja, hogy ő változni akar. És ahogy elnéztem depressziós is. Folyton arról morog, hogy apám sosincs otthon, sosem segít csak a hobbiját csinálja, iszik, hazudik. Illetve rólam, hogy egy disznó vagyok, a húgom mindent tőlem tanult, én vagyok mindenért a hibás, szemtelen, kis csitri vagyok stb.

A szívével is mindig gond volt (fájt neki), az orvos szerint pánikbeteg.

De azt is hagyja, hogy megverjen a húgom és azt mondja, hogy csak játszani akar. Igaz még csak 2 éves, de ez akkor sem jó szerintem. És mikor ezt elmondom neki, akkor rögtön jön azzal, hogy én kioktatom.

Hogy éljem túl szerintetek anyámat? Végighallgatni mindig végighallgattam. De már az sem megy.

15/L

-lehet valamit nem írtam hozzá, de olyan sok kavarog az agyamban hogy most ennyi tellett~ :c