Egyetem mellett nem tudok dolgozni, de nem értik meg?

Nincs itt problema! Ha nem akarsz dolgozni ne dolgozz. Azt mondod van felretett penzed! Majd ha az elfogy akkor max keresel valami munkat de addig kit erdekel, a rokonok mit gondolnak ha amugy se vagy sem a munkara raszorulva sem az o penzukre? Ezen en nem idegeskednek, az o dolguk, mit gondolnak.

Meg annyi, hogy llehet, hogy kovetkezo felevben emberibb lesz a beosztasod...

Szerintem nem kell foglalkozni, hogy a kedves rokon mit mond.

Neked ezt a szüleiddel kell megbeszélni. Az a lényeg, hogy ők támogassanak a tanulásban.

Egyébként egy kicsit legyél okosabb, ne azt mond, hogy a hétvégén fiúzni szeretnél, hanem pihenni, tanulni, a családdal lenni :D

Orvosin vagy gyógyszerész? Mi méregkeverő szaknak hívtuk. Nekem egy ismerősöm csinálta, de nagyon kemény, az a rengeteg kémia, gyógynövényismeret, anatómia, latin.... majd olyan kemény, mint az orvosi, ráadásul nagyon észnél kell lenni, főleg gyakon, mert ha benéz az ember egy tizedes vesszőt, lehet megölni valakit.

ősömnek reggeltől estig voltak órái, folyamatos számonkérések (heti szinten írtak zh-kat nem kevés anyagból), ezen felül beadandók sora volt. Munkát emellett tényleg nem lehet vállalni, hétvégén is örül az ember, hogy épp nincs semmi dolga....jah de van beadandót írni... szegény csajszi is alig várta a nyarat, mert év közben kipurcant.

Senkivel ne törődj, hiszen nem tudhatják, milyen gyógyszerésznek tanulni... eladó... persze....

Én nagyon sokszor "kihasználom" a gyógyszerészeket, orvos helyett járok a patikushoz, mert egy csomó gondomra ők tudták a megoldást. Nem véletlen. Pl. több, mint 10 évig kezelték a kiütéseimet csalánkiütésként, aztán pár éve meguntam ezt, mert már rettenetes állapotban voltam, bementem egy gyógyszerészhez, megmutattam a derekam, ahol a legtöbb kiütés volt, azonnal rávágta, hogy ez övsömör... És mondta, hogy mit szedjek be, mit csináljak vele, mitől jön ki, stb.... És azóta már tudom magam kezelni. Úgyhogy én nagyra tartom a gyógyszerészeket, nagyon sokat és keményen tanulnak azért, hogy azok lehessenek.

Visszatérve a konkrét kérdésedre: ne foglalkozz vele, hogy mit mondanak. Most alapozod a jövődet, és úgy vélem, remek szakmát választottál!

És bizony, ha jól tanulsz, magas ösztöndíjra számíthatsz. Ha mégis lennének anyagi gondjaid, akkor még végső esetre ott van a diákhitel is.

Sokan írjátok, hogy ne foglalkozzon a nagynénivel.

Szerintem meg igen is foglalkozzon vele. Kérdező, menj, és határozottan, agresszívan tedd helyre a kedves rokont, hogy ne szóljon bele az életetekbe. Mert amíg a szüleid gondolkodásmódját befolyásolja, addig neked sem lesz nyugtod.

Igazából soha nem értettem az olyan szülőket, akik megtehetnék, de mégsem támogatják 100%-ig a gyermeküket (főleg hogy egyedüli) a céljai elérésében. És igen, meg kell tanítani a gyereket a munka becsületére, de azt hiszem ezzel kapcsolatban a nyári munkáddal bizonyítottál.

Összegezve: a rokont távolítsd el a képből, és nyugtod lesz.

És persze mindig lesznek olyan hős megmondóemberek, mint a 07:33-as válaszoló, aki 2 szakot visz egyszerre, mellette nyelvvizsgát csinál, önkéntes munkéát végez, heti 200 órát dolgozik, és mellette még van ideje mindenre :D. De az ilyenek legtöbbször unatkozó kisiskolások, akik hírből sem ismerik a munkát, csak szeretnek nagyot mondani, és a hozzád hasonlók önbizalmát a sárba tiporni. Na az ilyenekre nem kell figyelni :)