Anyaként szerintetek támogatnom, vagy elleneznem kellene ezt a kapcsolatot? (lent)

Én tulajdonképpen nem vagyok semmi jónak az elrontója, de érhető módon féltem a kislányom egy ilyen mértékű távkapcsolattól. Persze, megvan a saját véleményem, de kíváncsi lennék, ki mit tenne a helyzetemben.

Egy régi, kedves barátom az USA-ban él, ott alapított családot, mindig tartottuk a kapcsolatot, néhány évente ellátogatnak, vagy mi kilátogatunk, ha úgy adódik. De már a gyerekeink egészen felnőttek és úgy tűnik egymásra találtak. (Az idei nyáron Magyarországon töltöttek néhány hetet.)

Az én lányom az idei tanévben fog érettségizni, az ő fia odakint egyetemista, 2-3 év a korkülönbség. Mint utólag minden kiderült, mikor mi, a szülők együtt kimozdultunk, ők lefeküdtek egymással (a lányom előtte nem volt fiúval, nem is értem mi ütött belé). Az eset után egy bő héttel utazott vissza a családjuk az Államokba, tehát elég messzire.

A fiúval nem is lenne baj önmagában, mert rendes családból jön, tisztelettudó, céltudatos fiú, a kislányom jól tanul, egyetemre készül, sportol, hangszeren játszik, de mióta az "újdonsült szerelme" hazautazott, egyszerűen meg van lőve. Sirdogál, szét van szórva, stb. Pedig ideje lenne összeszednie magát, kezdődik a tanév, előtte az érettségi.

Ha valakinél volt hasonló eset, mennyi időbe telt, mire lekopott a leányzóról a nagy szerelmi bánat? (Nem csak szülők, de hasonló korú lányok válaszát is várom.)