Mi lehet az oka annak, hogy egy ember szülőként a gyerekeivel abszolút nem törődik, majd nagyszülőként éjjel-nappal az unokáján lóg?
A szüleimről van szó. Enyhén szólva sosem voltak mintaszülők, mindig tehernek éreztük magunkat számukra, valami felesleges koloncnak. Sokszor a fejünkhöz is vágták, hogy bárcsak meg sem születtünk volna (pedig tervezett gyerekek voltunk), hogy ők soha még egyszer nem vállalnának gyereket, sokkal jobb lenne az életük gyerek nélkül. Nem érdekelte őket, hogy vagyunk, mi van velünk, sosem beszélgettek velünk, csak élték a maguk kis életét.
Erre néhány hónapja megszületett az első unoka. Hirtelen pálfordulás történt, anyám is, apám is gyökeresen megváltozott - de csak az unoka irányába. Rám és a testvéremre (az ő gyereke amúgy) a mai napig nagy ívben tesznek, főleg rám, gyerek nélkül. Ha beszélek hozzájuk, oda sem figyelnek, nem érdekli őket semmi. Úgy lediplomáztam 1 éve, hogy anyám (pedig egy házban éltünk) azt sem tudta, hogy államvizsgázni megyek, 2 hónappal rá tudta kb meg, hogy meglett. Most meg az unoka lett a mindenség. Nemrég közös kirándulást terveztünk a szüleimmel meg a párommal, azt is lemondták fáradtságra hivatkozva, majd megtudtuk, hogy azért mondták le, mert jött a testvérem meg az unokájuk látogatóba és inkább egész nap a gyerekkel játszottak meg gügyörésztek. Le sem szállnak a gyerekről, ha ittvan, már pedig minden nap idejönnek vele napi 4-5 órára, ezidő alatt mást sem tesznek, csak fekszik a gyerek a szobájukban és neki gügyögnek. Kb. 5 percre nem állnak le. Minden nap viszik sétálni, hintáznak vele, játszanak, velünk ezt sosem tették. Miért van ez? Nem nyugdíjasok, régebben csak több idejük volt, mint most, mégis...
Miért tesz valami magasról a gyereke fejére, miközben az unoka a mindene?
Akinek munka után fárasztó még a gyerekét is szeretni, annak nem való gyerek.Igazán nem lenne nagy fáradtság legalább pár jó szót szólni hozzá, ha már a világra hozták.Nem az a szerencsétlen gyerek kéredzkedett ide!Semmi mentséget nem tudok felhozni az ilyen szülőknek, erre nincs kifogás, hogy "Fáradt voltam, nagy volt a feleősség stb, ezért-azért nem bántam szépen a gyerekkel"Ugyan már!Ez nem kötelesség kérdése, senki sem kötelez rá egyetlen párt sem, hogy vállaljanak gyereket!
Most még gügyörésznek a kicsihez, de majd megnézném, később mit fognak csinálni!Lefogadom, hogy ha nagyobb lesz, vele sem lesznek különbek.Bár az ilyen szülőknél még a gyügyögés is nagy teljesítmény!
12:
Szerintem azért te is túlzol. Semmi rossz nincs abba, ha valaki felnőtt korában is csinál közös programot a szüleivel, főleg úgy, hogy unokák is vannak. Nálunk is normális, hogy azért, mert van már saját családom még nem tagadom meg a szüleimet. :) A pár nem helyettesítője a szülőnek.
Én egyébként nem láttam sehol sem leírva, hogy a kérdező hány éves és kivel lakik.
Szép kis szülő, aki ilyet vág a gyerekei fejéhez...
Nem tudom a szüleid mennyi idősek, hány évesen lettek szülők, valószínűleg érzelmileg nem értek keg a szülői feladatokra. Tudom, tervezett gyerekek vagytok, de szinte mindenkiben a gyerek megszületését követően tudatosul, hogy ez mit is jelent. Mostanra pedig vagy megértek érzelmileg, vagy csak tudják, hogy nagyszülőként nekik csak az öröm jut, felelősséget nem kell vállalniuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!