Mit mondjak a lányomnak az apjáról?
nem szabad azt mondani a gyereknek, hogy az apja őmiatta hagyott el téged, vagy hogy azért, mert ő sokba kerül.
a kisgyerek mindent komolyan vesz, és rettenetes bűntudata lesz, szorongó lesz. Ha nem mondasz semmit, még akkor is hiheti azt, hogy miatta volt, és bűntudata lesz. A gyerekekre ez jellemző.
Nagyon finoman beszélj, ne okold, ne vádold az apját. Ha kislányod van, akkor nagyon fontos, hogy jó apaképe alakuljon ki, mert ezen fog múlni később a férfiakhoz való viszonya.
ilyen felnőttesen, ahogy fe van vázolva ráér tinikorában is beszélni róla.
amíg kicsi gyerek és majd látja pl oviban, hogy másoknak apukájuk is van és kérdezi, hogy az övé vagy neki nincs?,
*folyt.: akkor kellene gyereknyelven megfogalmazni valamit.
de nem ilyeneket, hogy elhagyott!
*utolsó vagyok
semmiképp nem éreztetném kicsi korában azt a gyerekkel, hogy mi nem kellünk az apjána, vag yel vagyunk hagyva, vagy ne szeret!
max olyanokat mondanék AMÍG kicsi, hogy ő messze lakik, túl az óperenciás tengeren, meg hasonlók.
mivel a gyere azt sem tudja igazán, hogy mi az "apa" jelentése, mint szó, így fájdalommal nem párosul, hiányként nem jelenik meg. mivel nem hiányozhat olyan amit nem is ismerünk.
mártírkodást, bármi ami negatív, fájó, nem ültetnék el benne!!!
25-ös, aztán mégis meddig kéne ezt az Óperenciás mesét?
"Na jó, már nagy lány vagy, apádnak nem kellettünk, azért nincs velünk" - ezt mikor lehet megmondani?
Vagy hazudjon a gyereknek egy életen át egy ilyen sz_rjancsi miatt?
az, hogy nincs velük, nem hazugság.
de fájdalmat nem ültetnék belé amíg kicsi biztosan.
nem játszanám a szegény, elhagyott mártírt, nem csinálnék a gyerekemből se egy mártírt! nem törném meg a boldogságát, amikor még csak nem is érti a felnőttek között mik mennek.
(az sem tetszik, amikor egy anya a gyermek nevében(!)üzen önsajnáltatós mondatokat az apának, aki nincs velük.)
A gyerekben van hiány, azt nem ültetik... miféle mártirkodás? Semmi ilyen nincs a történetben.
nekem vannak gyerekeim, nem szabad nekik hazudni - másnak sem :)
OFF
"A nevére sem volt hajlandó venni"
Nem a nevére kell venni, ilyen jogi kategória nincs, hanme elismerni az apaságot.
AMúgy meg kérj apasági megállapítást, olyan nincs, ha ő az apa, akkor lelép.
ON
Légy őszinte. A mai világban szinte sztenderd sajnos, hogy nem hagyományos családban nőnek fel a gyerekek. AMint ez érdekelni fogja, azt is tudni fogja, hogy az oviban is sok gyerek nem 2 szülővel él.
Mondd el, apuka máshol él.
A Tesóról beszélj, később, ha nincs vele kapcsolata akkor is, de ez nem annyira lényeges szerintem, ha soha nem fognak találkozni.
EZ neked nagyobb probléma, mint a gyereknek, mert neked van negatív érzelmed az apja és az elrontott kapcsolat miatt, a gyereknek nincs. Neki az a természetes, hogy te neveled egyedül. A saját gondjaidat ne add át a gyereknek!
28
én a fájdalomról beszélek. amit az anya érezhet, abból nem részesítenék egy pár éves gyermeket!
hogyan is lenne elvárható, olyan súlyos dolgot, hogy az apja nem szereti, hogy egy pár éves dolgozzon fel!
konkrétan a tények, nincs velünk és pont, vagy hasonló kifejezések. olyanokat nem mondanék, hogy jaj nem szeret brühühű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!