Szerintetek ez már mentális betegség anyámnál, vagy csak egy eltorzult személyiség, mit tegyek?
Nem akarom bántani, mégis csak az anyám... de szerintem ez már abnormális. Az ideje nagy részét takarítással tölti, minden élére van állítva a házban, olyan mint egy múzeum. De a nem látható helyeken, pl a kályha alatt kavicsok, föld darabok, vakolat, kosz van. Ugyanez van minden nem látható helyen. Pl a konyhaszekrényben koszos poros edények melyekhez nem lehet hozzá nyúlni, mert nem engedi. A fürdőben meztelencsigák vannak néha azt se zavarja. De annyira rend mániás, hogy ha arréb rakok egy virágot, vagy egy dísztárgyat, gyertyát vagy bármit egyből üvölt. Nem bírja elviselni a zenét, ha zenéthallgatok és be jön a szobába egyből ki kell kapcsolnom. Nem szereti ha járkálunk a házban, ha nyitogatjuk az ajtót. Az én szobám ajtaja nem lehet becsukva soha, nem engedi. Nem lehet takarítani, csak az általa kijelölt napokon, hétfőn, amikor ő is nagytakarít. Félek a pókoktól tele van vele a szobám és fel hajtottam az ágyamról a lepedőt, hogy ne lógjon a földre, nehogy felmásszon egy, egy ilyenért elkezd velem kiabálni, hogy én nem vagyok normális, hogy képzelem, biztos kiráztam a lepedőt... Mert azért is üvöltene. De igazából rengeteg ilyen beteges dolgot tudnék még felsorolni, szerintem biztos nem normális csak én már megszoktam mert ebben nőttem fel. Sose beszélget, beszélgetett velem, velünk... számára a takarítás az első, meg a ház körüli teendők. De igazából nem is lehet vele semmiről beszélgetni mert nagyon felszínes, semmi nem érdekli.
Nem dolgozik, pedig találna munkát ha akarna szerintem, van érettségije. Volt, hogy dolgozott, de 1 nap után ott hagyta a munkhelyet mert neki nem tetszett, amikor nagyon nem állunk jól anyagilag. Nálunk a szex és ilyen dolgok teljesen tabu téma, még soha nem hallottam ilyesmiről beszélni. Nagyon merev és nem vesz tudomást semmiről ami nem fér bele a szűkös világképébe. Soha se mondta nekem hogy szeretlek kislányom, vagy bármi. Soha se játszott velem kiskoromban, soha se hallgat meg, nem vesz komolyan, egyáltalán nem érdeklem. Sajnálom, hogy ilyen, én szeretnék neki segíteni, hogy megváltozzon de mindentől elzárkózik.
Sajnalom :(
Bird ki valahogy addig, mig elkoltozhetsz. Tuti nem egeszseges pszichesen.
Esetleg próbáld rábeszélni a családtagjaidat, hogy menjetek családállításra. Az nem orvos, vagy ilyesmi, hátha elmegy anyád is, és szembesül a saját torz személyiségével.
A fentieken túl az is biztos, hogy neked is szükséged lesz előbb-utóbb lelki segítségre. Aki ilyen környezetben nő fel, és nem lát pozitív példákat maga előtt, egyszerűen nem tudja feldolgozni ezt az egészet. Saját érdekedben ha teheted (akár később is) járjál pszichológushoz, kineziológushoz.
Mióta ilyen anyukád?
Nem viccelek, az enyém 2 éve klimaxol, azóta pont így viselkedik...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!