Pedagógus szülő gyerekei, milyen a kapcsolat anyuval/apuval? Befolyásolta-e az életeteket a szülő foglalkozása és ha igen, miben?
Nekem anyukám pedagógus és úgy érzem, nehéz volt a gyermekkorom, mert nagyon szigorúan nevelt. Pl. a nevelési elvei büntetőközpontúak voltak. Ha mindent jól csináltam nem méltatott, de ha valami nem tetszett neki, azonnal "lecsapott". Kínzott alsó tagozatban, hogy kitűnő tanuló legyek, egész nyáron tanulnom kellett, miközben felhallatszott a többi gyerek hangja a játszótérről. Anyák napjára is úgy készültem a suliban, aztán nem megdicsért, mint a többi anya a többi gyereket, hanem leszidott, hogy miért nem mondtam hangosabban a verset, meg miért nem írattam meg vele a verset, hogy jobb legyen (az volt a feladat, hogy mindenki maga talál ki 1 verset az anyukájáról és meglepetés, anyukának nem szabad elmondani). Szóval szigorú korlátai voltak. Aztán középiskolában fellázadtam és csakazértis megbuktam. Utána a tanulás terén engedett a gyeplőn (azóta is csodálkozom) de más dolgokban mindig korlátokat szab. Pl. nem alhat a barátom nálunk éjszaka (pedig huszonévesek vagyunk) arra hivatkozva, hogy "nem illik". Szinte mindig mindent ezzel indokol, kb. egy 19. századi etikett szerint, mi "ildomos" mi nem (ha rajta múlna, csadorban járnék). Szóval így most, hogy egyre közelebb vagyok az önálló életemhez (1 hónap és elköltözök) elgondolkodtam, hogy olyan sok dologban megnyomorított ez az egész... hogy én mindig élő példa kellett legyek, hogy de szuperül nevel, az Ő Nevelése, micsoda udvarias intelligens kislány, akivel villogni lehet (csak azt felejtette el mindig, hogy nagyon középszerű, csúnyácska kislány voltam és nem feleltem meg az ő megálmodott vágyainak)... szóval bennem van egy olyan szomorúság. Nem lehettem sokáig önmagam, nem választhattam meg szabadon a barátaimat, a szakmámat is nagy harcok árán stb.
Kíváncsi vagyok, másnak hogy alakult a gyerekkora, akinek szintén tanár szülője volt, milyen pozitív dolgok voltak esetleg.
Mindkét szülőm pedagógus, plusz még a nagynéném is. Nekem tök jó a kapcsolatom a szüleimmel, bár én elég nehéz természetű kamasz voltam, az az időszak elég rázós volt mindenkinek. De se gyerekként, se felnőttként nem volt rossz kapcsolatunk. Büntetést ésszerű keretek között kaptunk a tesómmal, de emellett sokszor dicsértek is, ha saját magunkhoz képest fejlődtünk valamiben.
Mint említettem, tiniként nem voltam egyszerű eset, de őszintén szólva olyan nagyon nem korlátoztak semmiben. Mármint ilyenben, hogy pl. öltözködés, pedig voltak vad dolgaim (bakancs, taraj, színes haj, piercing, stb.), egyedül a tetoválást tiltották nagyon szigorúan, úgyhogy az csak a 18. szülinapom után lett :D De amúgy a megjelenésemen nem igazán problémáztak a szüleim, pedig kérdezték már tőlük (nagyszülők főleg), hogy nem gáz-e nekik, amikor velem megjelennek az utcán, de mindketten úgy voltak vele, hogy kit érdekel, hogy mások mit gondolnak. Nem mintha nekik annyira tetszett volna az öltözködésem, anyám mondta is sokszor, hogy úgy nézek ki, mint egy cirkuszi bohóc, de sosem mondta, hogy öltözzek máshogy. Egy idő után amúgy magamtól ki is nőttem ezt, bár még mindig jobban kedvelem a vagányabb öltözéket a tipp-topp csinicsajszis kinézet helyett, de semmi extrém nincs rajtam igazából.
Inkább a tanulással kapcsolatban voltak keményebb összecsapásim a szüleimmel tiniként, mivel ők szerették volna, ha egyetemre megyek, de nekem már az érettségi is egy tök felesleges dolognak tűnt akkoriban, és nem is nagyon tettem oda magam a suliban. Nem mintha utólag ezt ne pótoltam volna be, van azóta diplomám is, meg egy szakmám is. Szerintem nálam annyi volt a bibi, hogy kamaszként fogalmam sem volt róla, hogy mihez akarok kezdeni, csak olyan 22-23 éves korom táján körvonalazódott a dolog, ezért akkor kezdtem el érdemben tenni érte. Viszont annak örülök, hogy a szüleim így is büszkék rám, és mindig támogattak a céljaim elérésében.
28/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!