Ezt hogy mondtátok el a szüleiteknek? Milyen időközönként találkoztatok? Nehéz volt?
A barátom ügyvéd, Budapesten él. Mi fél órára lakunk a fővárostól, szóval nincs nagy távolság, de úgy volt, hogy az érettségi után hozzáköltözöm. A szüleim is szó nélkül belementek (kedvelik a barátomat), az egyetem is közel van a lakásához és úgy éreztem, hogy most tényleg minden jó, nincs semmi baj.
Viszont a nagybátyja után Ő örökölt mindent és ez azt jelenti, hogy külföldre költözik... Voltunk már távkapcsolatban (Sydney-Budapest) és nekem az nagyon nehéz volt, ezt Ő is tudja. Ezért azt mondta, hogy menjek vele, ott is járhatok ugyanúgy egyetemre és együtt leszünk. Átgondoltam és úgy döntöttem, hogy megyek, csak nekem itt vannak a szüleim (neki az apukája él csak Magyarországon).
Anya már akkor kiborult kicsit, amikor mondtam, hogy Pestre költözök. Vagyis nem ez a jó szó, inkább érzékenyen érintette a dolog, nehezen viseli, hogy felnövök... Megígértette velünk, hogy minden 2. vasárnap náluk ebédelünk, legalább 2 naponta beszélünk telefonon. Szóval picit aggódom, hogy ezt hogy fogja fogadni.
Aki külföldre költözött, hogy mondta el otthon?
Hogy fogadták?
Milyen időközönként jártatok haza, meddig maradtatok olyankor?
Akiknél először nehezen fogadta a család, később ez javult, vagy a költözés közeledtével csak rosszabb lett a helyzet?
Ti hogy viseltétek?
válasza:Nem egyszerū helyzet, velem is ez volt. Szerencsére a szüleim nagyon támogatóak mindennel kapcsolatban.
Én ázsiába költöztem, így még a hazalátogatás sem lehetséges, évekig kell gyūjtögetni hozzá.
Nagyon jó a kapcsolatom a szüleimmel, így szomorú volt nekik is, nekem is, de mint a te esetedben is, olyan helyzet volt, amit nem lehett másképp megoldani és Magyarországon nem lettek volna olyan lehetõségeim, mint itt.
Eleinte nagyon aggódtak, szomorúak is voltak, de késõbb feldolgozták magukban, hogyha én itt és így boldog vagyok, akkor õk is azok. Idõsebb korukra talán õk is jönnek majd utánam.
Én minden nap sokat beszélgetek velük facebookon, minden kis részletét elmesélem a napomnak levélben, minden héten skypeolunk, így összességében sokkal sokkal többet kommunikálunk és tudunk egymásról, mintha otthon laknék.
Tudják, hogy nagyon jó itt nekem, persze hinányoznak nagyon, de mára már senki sem szomorkodik, tervezzük a látogatást. : )
válasza:annyit mondtam 19 évesen, hogy figyeljetek, én ki szeretnék menni Angliába dolgozni, legalább megtanulnám a nyelvet. azt felelték, rendben kislányom, teremtsd meg a feltételeket és mehetsz isten hirével. igy elmentem egy honapra dolgozni egy gyárba, lett pénzem repjegyre, kimentem babysitternek és nagyjábol ennyi... évente kétszer mentem haza 1 hétre.
azota is igy van, csak azota már 4 országban éltem és kulfoldon is mentem férjhez, 10 éve.
válasza:a tobbi kérdésre válaszolva, koltozés? hm..egy nagy utazotáskával mentem ki.
kulonosebb "koltozés" nem volt.
jol viseltem, mindig is szerettem onállo lenni, a magam utját kovetni.
konnyen ismerkedek, mosolygos vagyok igy konnyen és gyorsan barátokra leltem. (és sose kerestem a magyarok társaságát)
válasza:Köszönöm a válaszokat, picit most megnyugtattatok! :)
Neked, Utolsó pedig külön köszönöm, hogy ennyire sikerült a kérdéseimre válaszolnod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!