Anyák! Ti hogy reagálnátok arra ha azt mondaná a gyereketek hogy pelenka kedvelő?

"ès ez ejtett benne akkora sebet hogy pelenka kedvelő lett."

Ez egyáltalán nem biztos, hogy csak ennyi. Ettől még nem lenne. Hisz miért nem akar "felnőni"? ez az igazi kérdés? Nagyon összetett az ember, és nehéz megtalálni a szálakat egy zavarnál.

A mai normáknak akkor sem felel meg, szakember nélkül nem tudod megoldani ha eltudja mondani ha nem.

Nekem az egész gyerekkorom egy nagy trauma volt, 24 éves koromig cumiztam és úgy aludtam el, hogy ringattam a lábam mint a gyerekek. Ha feszkós voltam , úgy megnyugtatott 2 perc alatt pszichésen, hogy nem lehet leírni, , persze erről az ég világon senki nem tudott, nem is kellett napközben, ahogy otthon voltam egyedül már kellett....csak orvos tud segíteni, mert pszichésen senki nem képes önmagát legyőzni.

"biztonság érzetet nyújt neki vagy akármi más okból."

Hát igen az "ősok" jó lenne: Miért ad ez az egyébként társadalmilag és lélektanilag sem elfogadott dolog "biztonságot"? Mi a "más ok" ami lehet? (hány éves, milyen nemű) Miért érzi magát "védtelenebbnek", ha nincs rajta?

Én 25 éves vagyok és gyerekkorom óta valamiért pelenkát akartam felvenni, persze nem nagyon volt rá lehetőségem. Amióta egyedül lakom, megtehetem és meg is teszem. Engem is megnyugtat és biztonságban érzem magam így. Nincs köze a szexhez.

Elmondtam pszichológusnak is (leginkább azért, hogy szerinte ártok-e ezzel magamnak) és azt mondta, hogy szerinte nem kellene feltétlenül megválnom ettől, amíg úgy érzem, hogy szükségem van rá.

Próbáltam én is a kisgyermekkoromban keresgélni, hogy mi okozhatta, de nem találtam semmit.

Mivel szülő nem vagyok, a konkrét kérdésre nem tudok válaszolni, csak azért írtam, mert volt itt egy-két hozzászólás, amivel nem értek egyet.