Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Van olyan, amit nem tudsz a...

Van olyan, amit nem tudsz a szüleidnek megbocsátani?

Figyelt kérdés

Nem feltétlenül szíjjal verésre, vagy komoly bántalmazásra gondolok, hanem olyan apró gonoszságra, ami a döntéseidet, személyedet támadja. Személyes példával tudom a legjobban elmesélni: a jelenlegi párom egészen más karakter, mint az előző barátom. Anyám imádta az előző barátomat, de ő egy lusta, tutyimutyi gyerek volt, nem hozzám való. A mostani barátom határozott, törtető típus, nem egy "kezesbárány". Anyám többször is hangoztatta, hogy az előző barátomat mennyivel jobban szerette, mert ő olyan kedves fiú volt.

Mikor összeköltöztem a jelenlegi párommal, kértem anyát, hogy pár személyes cuccomat hozza el maguktól. Mikor megkaptam a cuccaimat, akkor belecsempészve a dobozban ott volt rengeteg közös kép az exemről, tőle kapott ajándékok, stb. Ezeket nyilván nem kértem, és nagyon rosszul esett, hogy anyám ennyire nincs tekintettel a jelenlegi kapcsolatomra, hogy az előző barátommal készült képeimet, tőle kapott ajándékokat önkényesen idehozta nekem, a jelenlegi párommal közös lakásunkba.


Ez szerintem pont egy apró gonoszság, amit nem tudok megbocsátani.


A ti történetetekre vagyok kíváncsi. Nálatok volt ilyesmi?


2015. márc. 17. 16:44
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
Igen,apamnak hogy soha nem latogatott meg..nem ismertem..
2015. márc. 17. 18:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
Apám egy alkoholista f..sz, és miatta vagyok én is olyan elb..szott amilyen.
2015. márc. 17. 18:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem tudom neki elfelejteni, már nem haragszom, de bennem van a mai napig. 6 éves koromban elváltak a szüleim, apu ment el egy anyunál 10 évvel fiatalabb nővel, aki később a felesége lett(már a nő előtt is sok volt a veszekedés). Én mégis anyura nehezteltem, mert folyton apu ellen hangolt. Apu törődött velem válás után is, mai napig is törődik, szuper a kapcsolatunk, de anyu ameddig kicsi voltam állandóan azt magyarázta nekem, hogy aput nem kell szeretni meg csak akkor mehetsz apádhoz ha kérsz tőle előtte XY összeget, ameddig kicsi voltam, még nem volt mobil stb. letagadott ha apu keresett, neki azt hazudta, hogy én nem akarok hozzá elmenni, nekem meg azt, hogy apu nem akar elvinni...szóval ilyenek miatt nagyon nehezteltem rá amikor utólag folyamatosan derültek ki, főleg hogy apu soha egy rossz szót nem szólt anyura előttem, sőt ha én mondtam rá valami nem helyén valót, megvédte.Anyu meg pici korom óta a mai napig is mindenért aput gúnyolja és megjegyzéseket tesz rá eéőttem...28/N
2015. márc. 17. 18:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
100%

Bár ez egy csepp a tengerben és nem emiatt neheztelek rá igazán, de íme:

Kb 7 éves koromban anyum mögött álltam, ő szerencsétlenül fordult és kiverte az állkapcsomat úgy, hogy hetekig nem tudtam miatta enni, csak pépeset és visítottam a fájdalomtól.

Többször a képembe vágta, hogy egy hisztérika vagyok, ne drámázzak, maradjak már csöndbe, meggyógyul, nem kaptam akkorát stb

Nos, jelenleg 22 éves vagyok, túl egyelőre 1 műtéten (kell több is), mert akkor bizony csont tört és borzalmasan forrt össze.

Ezt csak azért, mert ha orvoshoz visz, akkor kiderül még a végén, hogy nem olyan tündi-bündi Mrs Tökély, mint amilyennek látszódni akart.

2015. márc. 17. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:

Nekem ami igazából örök seb marad, mikor 7-8 éves voltam anyukámék együtt jártak dolgozni és egyedül hagytak hajanli 4kor és este 9ig haza sem értek.

Én nagyon féltem folyamatosan egyedül, a papámnak pedig valamiért nem engedték meg, hogy átjöjjön így sunyiba megvárta a sarkon őket míg elmentek és utánna jött vigyázni rám.

Lehet másnak nem nagy ügy, de nekem visszagondolva borzasztó nagy traumát okozott, főleg hogy most az öcsémet aki 9 éves még csak 10 percre sem hagyja otthon, mert szegényke fél.

2015. márc. 17. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:
Rengeteg dolgot nem tudok megbocsájtani. Apámnak azt, hogy egy alkoholista volt, és szétrombolta a családot. Anyámnak, hogy egy ordas nagy rib.@nc, mindenkivel összefekszik. Akár anyagi haszonért is. A gyerekeimet utálja, nem is köszönt nekik legutóbb. A facebookon persze játsza az eszét, boldog névnapokat, meg szülinapokat kíván, de csak azért, mert azt mindenki látja. A lányom előtt győzködött, hogy váljak el a férjemtől, azóta hallani sem akar róla a leány. Hazudgál össze-vissza, ha van értelme, ha nincs. Ráadásul mindig le is bukik. És lop is. Tőlem is, és ami jobban fáj, a gyerekeimet is meglopta már. Közel 1 éve nem is beszélünk vele ezek miatt. Mondjuk, addig sem vittem túlzásba.
2015. márc. 17. 22:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:
Uh, vannak sztorik. Az én anyám egyszer eltörte a fejemen a tányért, mert a macska tejes tálkáját a mosogatóban mostam el és nem a kerti csapnál. Amúgy egész gyerekkoromban üvöltött velem, folyamatosan, mindenért, mindenki előtt. Sokszor megalázott, ütlegelt, fenyegetett, hogy kirak otthonról, bead nevelőintézetbe, pedig jó gyerek voltam, sokat segítettem otthon és nagyon jól tanultam.
2015. márc. 18. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:
Engem anyukám tett testképzavarossá, folyamatosan váltakoznak az anorexiás-zabálós időszakok. Ő nevelt olyanná hogy fehér kenyéren és csokin éljek, egy gyerek azt eszi ami van otthon/elétesznek. Így híztam fel 160 centihez 86 kilóra. Amikor jó kedve volt nem piszkált, amikor rossz akkor állandóan gúnyolt, hogy ő ennyi idősen nem így nézett ki, hogy ő milyen jó nő volt, aztán volt amikor nálam volt a legjobb barátnőm (aki egyadárcsontú 40 kilós lány) és akkor odaszólt neki hogy "Nahát, hogy te mennyire vékony vagy!"... Ugyanez a barátnőm volt nálunk mikor valamire nem reagáltam azonnal nem hallottam vagy nem tudom, mikor anyám rámordított hogy "Emeld már fel azt a kib****szott nagy pi*****csádat!" Erre tisztán emlékszem, annyira megalázó volt hogy majdnem elájultam szégyenemben. Imádott megalázni, holott ő most is 120 kiló és csak az boldogít hogy én már csak 50, és valahol nagyon jó érzés mikor a súlyáról panaszkodik meg új ruha kell mert semmi nem megy rá... A legérdekesebb az egészben pedig hogy amúgy nagyon jó a viszonyunk, ezt az egyet képtelen vagyok megbocsájtani.
2015. márc. 19. 19:51
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!