Alkoholista az anyám, ilyen esetben mit lehet tenni?

21. Igazad van. Az enyém is xanaxot kapott. Szép eredmény: egy darab szónak 5x fut neki, hogy kitudja mondani, miközben laposan pislog, mint egy lassított felvétel és még a nyála is el-el csurog, mikor pofázza a hülyeségét. Rendszeresen eltöri vagy a kezét, vagy a lábát, vagy a bordáját, mert szedi a xanaxot, mint a kisangyal és vedel rá. Köszi doki, elintézted a leszokást, mert 2 méterre a föld alatt nincs kocsma... Hamarosan a nyakát fogja eltörni begyógyszerezve/bepiálva.

Ennyit az okosokról, azokról, akik szerint ha egy közeli hozzátartozó nem tudja rávenni az alkoholistát, hogy leszokjon, akkor majd egy vadidegennek sikerül azért, mert diplomája van!

Egy szoval nem irtam olyat, hogy az alkoholistat el kell hurcibalni orvoshoz.

En a kerdezonek ajanlottam a TÁMASZ gondozot, ott ok tudjak, hogy neki miben kell a segitseg...

Neki az lesz a legnagyobb segítség, ha ott hagyja a kedves anyukát, és többé feléje sem néz. Ha azt is elfelejti, hogy valaha volt anyja.

Ez a bevált gyógyír. Nálam működik. Míg otthon laktam, idegbeteg voltam egészen, féltem, hogy agyilag rámegyek. Inni nem innék soha, tehát a mintát sosem fogom továbbvinni, és ennek kitenni a gyerekem. Semmiben nem akarok arra a trógerre hasonlítani.

A nyugalom csodákra képes, ennyi a gyógyulás titka az alkoholista családtag miatt kiidegelt embernek.

én nagyon irígylem azokat, akik képesek teljesen megszakítani a kapcsolatot az alkesz szülővel! Nekem egyszerűen nem megy, bármennyire is akarom! Nagyon ritkán látogatom meg személyesen, kb évente 2x és akkor is csak pár órára, mert undorodom tőle is és attól a kosztól, disznóóltól is, ami körül veszi őt. Nálam a lakás makulátlan tiszta, rend van, egy porszemet is alig találni, pedig nem tudom, hogy ezt honnan tanultam, mert nem tőle, az is biztos! Volt, hogy nagy vállalkozó kedvében kitalálta, hogy tyúkokat fog tartani és a tojáseladásból él majd. Egyszer, mikor haza mentem meglátogatni, ültem a nappaliban, mikor besétált egy csirke és odafosott a szőnyegre a lábam elé!!! ő meg füle botját nem mozdította! Azt hittem, ott helyben lehidalok, hogy ember ilyen körülmények között hogy tud élni! Aztán jött a kutya, az ölébe kapta, agyon puszilgatta, ahogy gyöntölte, a keze hozzáért a kutya sz*rcsimbókos seggéhez, majd letette és elindult nekem ebédet csinálni úgy, hogy direkte mentem utána és néztem, hogy megmossa-e a kezét. ESZE ágában nem volt! Fogtam magam és ott hagytam a p*csába. És ez csak 2 dolog a számtalan hasonló közül. Előre rettegek attól, hogy majd amikor babám születik, akkor mit fogok csinálni, hogyan mondom meg neki, hogy csak akkor láthatja az unokáját, ha eljön hozzánk, mert én abba putriba egészséges felnőttet nem engednék be, nem hogy egy kisbabát! 150 km-re lakok tőle, munkája nincs, az utiköltséget nem fogja tudni kifizetni, ergo az lesz, hogy soha nem fogja látni az unokáját...

Legszívesebben telefonon se tartanám vele a kapcsolatot, de túl gyenge vagyok ahhoz, hogy ezt megtegyem :( Helyette inkább azt csinálom, hogy amikor megakarom kérdezni, hogy mi van vele, hogy van, akkor legkésőbb reggel 8-ig lebonyolítom a hívást, mert ha szerencsém van, akkor ébredés után találom és még normális. Persze, volt már, hogy reggel 8kor is atom részeg volt. Olyankor azt mondom, hogy bocs, de csörög a cégesem, le kell tennem, mejd visszahívlak és nem hívom újra napokig...

Nagyon szomorú, hogy ezzel az ember nem csak a saját életét vágja tönkre, hanem leginkább a körülötte élőkét, a gyerekeit lelkileg nyomorékká teszi, a családra szégyent hoz, még a távoli rokonokra is... Olyan sokszor elmondom a páromnak, hogy szívből irígylem a sorsát és a családját. Nem értem, nekem és a sorstársaimnak miért ez jutott, mivel érdemeltük ki a sorstól, hogy ennek az elszenvedői vagyunk! :'(

Nem irigyelni kell érte. Ez egy döntés. Ha gyenge vagy megtenni, akkor viseld el, amit látsz.

Nekem nincs hiányérzetem, se bűntudatom. Nem szeretem, nem tartom anyámnak. Akkor mégis mi a fészkes fenéért járkálnék hozzá? Téged mi vezet hozzá? Bűntudatod lenne, ha nem mennél? Miért lenne az? Megérdemli, sőt: érdekli, hogy meglátogatod? A rohadt pia érdekli őket, más nem.

Én az esküvőmről is kitiltottam, mióta férjhez mentem, nem találkoztunk, ami majdnem egy éve volt.

Sajnos el kell fogadnod. borzasztó dolog,tudom jól. Az én anyám is alkoholista, és bár a 20 évem alatt sosem törődött velem, sajnálom és aggódok érte. Az a durva az egészben, hogy ő előrébb helyezi a pasiját, mint a saját lányát, és szomorú valóság hogy ez mindig is így lesz. Sajnos amióta új pasija van, még hülyébb lett, a pasija ellenem fordítja a saját anyámat, nem mehetek fel hozzájuk, kitalál rólam mindenfélét, szóval nekem ez nagyon rossz,mivel se apám, se anyám nem volt jó formán, én fiúkhoz menekültem, hogy tudjak hol lenni ahol jól is érzem magam.... :( néha felhív, próbál anyát játszani, mondja hogy szeret, sokszor kiosztottam már, sír mondja hogy igazam van és megy minden tovább..

ezt azért írtam le, hogy tudd van kiút, még mindig élek, mint sokan mások.