Mit tehet az a gyerek akire a szülő kudarcként tekint?

N, én ezt nem értem. Mindenki úgy jó, ahogy van és senki nem táncolhat úgy, ahogy a másik elképzelni. Mellesleg egy kölyök felett nem uralkodni kell. Ha azonban a viselkedése problémás, sőt kibírhatatlan, akkor vigye orvoshoz, vagy álljon a szülő a talpára és igenis parancsoljon neki.

,,hogy nem vált valóra az álma"

Na, most ez sok mindent takarhat. Ez a kérdés nincs bőven kifejtve.

ha az nem vált valóra, hogy nagy valaki legyen belőle, az nem a szülő hibája teljesen, csak részben.

Amúgy kicsit bővebben ezt nem lehetne kifejteni, vagy valami?

Minél előbb meg kell tanulnia, hogy ne tegye függővé a magáról alkotott képét attól, hogy mások - beleértve a szüleit is - mit gondolnak róla.

Most persze írhatnám, hogy a szülőnek kell beletörődnie. De minek? Nem tudsz odaállni elé egy varázspálcával, hogy csiribú, csiribá, mostantól beletörődtél abba, hogy ilyen lett a gyereked.

Szóval ezzel az oldalával ne foglalkozz, felesleges. Azzal foglalkozz, amire van ráhatásod.

Ha a szülő egy 180 cm-es daliás gyerekre vágyik, és Te csak 150 cm vagy, azt el kell fogadni. De ha elhízott vagy, vagy éppen tudnál változtatni a külsődön, az a Te feladatod.

Az sem mindegy, miért éli meg a gyereket kudarcként. Ha világhírű zongoristát akart belőle, és nem lett, a szülő elfogadja. De ha csemetéje csak bukdácsol az iskolában, az kudarc, amin a gyereknek kell változtatni.