Tényleg ez jellemző a bántalmazott gyerekekre?

Én bántalmazott gyerek voltam:

- A csendesség és nyugodtság illik rám, nagyon nehéz kihozni a sodromból, nem emelem fel soha a hangom és utálom, ha velem beszélnek hangosabban és/vagy dühösen

- elítélem az agressziót, annak a híve vagyok, hogy mindent meg lehet beszélni (ha a vitatkozók értelmesen)

Mivel szemben elnézőbb?

- 1-2 évtől eltekintve mindig osztályelső voltam

- vannak normális emberi kapcsolataim (baráti és párkapcsolati), de ehhez egyetemre kellett járnom 1 évet (ezzel elszakadva a szülőktől), ami szerintem szükségszerű volt ennek az eléréséhez (20 évesen felnőttnek számítom magam)

- A barátom minden, csak nem rossz hírű. Kifejezetten aranyos, törődő, kedves, figyelmes (hosszú felsorolás :D). Nem bírnám elviselni, ha újra kéne élnem a gyerekkori emlékeimet, az állandó vitákat, veréseket, részeg durvaságokat stb. Normálisan meg tudjuk beszélni a felmerülő problémákat, sose féltem, hogy bármilyen módon szándékosan (meg)bántana, mindig számíthatok rá.

És nem tartom magam felszínesnek (szerencsére a környezetem se).

Szia

Engem is bántalmaztak rendszeresen kiskoromban.

A csendes az igaz.

A nyugodt nem igaz.Mert belül sokszor ideges és feszült vagyok.Sok helyzetben megijedek pl: a hangos zajoktól vagy este félek az emberektől.

Az agressziót tényleg elítélem.Gyűlölöm az agresszív embereket/férfiakat messziről elkerülöm őket.

Átlag felett teljesítenek, igen jól teljesítettem.

A bántalmazott emberek mindig valamiben átlagon felül tudnak teljesíteni.Mert a bántalmazás elől belemenekülnek a zenébe/írásba stb.

Képtelenek a normális emberi kapcsolatokra.Ez szerintem nem igaz inkább azt mondanám, hogy nehezebben tud kapcsolatot teremteni.Nehéz megbízni egy másik emberben.

A rossz hírű férfiakat messziről kerülöm.Nem akarok újra bántalmazott lenni.De vannak olyan nők, akik belemennek egy olyan kapcsolatba,ahol újra bántják őket.Ha fiút bántalmaztak kiskorában,akkor ő meg tovább viszi az agressziót és ő is bántalmazó lesz.

De még nagyon sok mindent feltudnék sorolni,ami még jellemző egy bántalmazottra.

Szerintem személyiségfüggő ,hogy valaki bántalmazó lesz és úgy fog viselkedni,ahogy vele viselkedtek vagy pedig elmegy egy totál más irányba és soha senkit sem fog bántani és abszolút elítéli az erőszakot.

Szintén bántalmazott voltam.

Csendes, nyugodt természetűnek tűnök, de igazából rengeteg minden feldühít, csak tudom kontrollálni.

Az agressziót elítélem, elnéző vagyok bizonyos dolgokban, de néha kifejezetten magasak az elvárásaim. Agresszióra pedig akaratlanul is agresszióval válaszolok, bár ezt is próbálom visszafogni, de ha akár csak viccből is hátba vernek, nagyon hevesen tudok reagálni.

Magasan átlagon felüli az iskolai teljesítményem.

Nincs túl sok emberi kapcsolatom, bár nagyon vágyom rá, hogy legyen, mégis elutasítok mindenkit.

Férfi vagyok, úgyhogy az utolsó pont értelemszerűen nem játszik.

Különben meg millió és egy dologtól függ, hogy ki hogy reagál, nincs egységes viselkedésforma, vagy ha van is, az biztos nem ilyen hú de egyszerű és világos. A lelki folyamatok ettől összetettebbek.

24/F