Miért csinálja ezt anyukám?

Figyelj, 22 éves vagyok és nemrég költöztem el.

Engem sem akartak engedni, azt hitték, hogy majd otthon fogok még lakni és gyereknek néztek.

Pedig nem úgy költöztem el, mint sokan itt a gyakori-n, hogy elköltözik aztán majd elvárja, hogy anyuka támogassa, meg nem dolgozik stb, hanem 1 éves munkaviszonyom volt már és csak is kizárólag saját magam fizetéséből akartam élni a párommal.

Nekem is ezt mondták, hogy nem engednek, no de dolgozó felnőtt embert miért kell visszatartani?

Volt harag, dulakodás, de végülis eljöttem és most a párommal lakok :)

Egyet megtanultam, ha célom van akkor megyek és csinálom, nem állok meg, mert ők nem engedik.. hiszen felnőtt vagyok :)

És sikerült :) ha ezt a csatát megvívod, akkor leszel magad ura és idővel rájönnek, hogy felnőtt vagy saját döntésekkel, felelősségtudattal.

22N

Engedi. Nincs más választása. Kicsit belehal, de majd kiheveri.

Előbb kollégiumba kerültek a gyerekeim. Maga volt a pokol.

Annyit főztem, mint amikor itthon laktak. Híztak a kutyák..

Aztán szerelem, párkapcsolat, még messzebb mentek..

Tudomásul vettem, egy szavam nem volt. Párnahuzatot agyon bőgtem, de nem szóltam. Mert tudtam, falun nincs jövőjük.

Amikor külföldre költöztek, és nélkülük jött el a karácsony, azt hittem, belepusztulok.

25.-én kinyitottam a bejárati ajtót, és kidobtam az udvarra a feldíszített fenyőfát.

Több karácsony eltelt azóta. Legújabb kiborulásom akkor lesz, ha megszületik az unokám, több ezer kilométerre tőlem. Nekem meg marad a fényképen nézegetése.

De ez az élet rendje. Sajnos.