Mit tegyek, ha az anyukámnak semmi se jó amit én csinálok?

Ne várja el! Senki nem gondolatolvasó! A páromtól se várom el, hogy magától álljon neki teszem azt porszívózni, hanem megbeszéljük értelmes felnőtt módjára, hogy kinek mi a feladata a háztartásban, és mikor. Amikor otthon laktam, akkor anyuval is lefutottuk ezeket a köröket, végül megmondtam neki is, hogy ha akar valamit, nyissa ki a pici száját (nyilván nem ebben a stílusban), és kérjen meg, mondja meg, hogy mit csináljak. Mosogassak el minden nap? Rendben! Tartsam rendben a szobámat? Rendben! Töröljem le a port heti egyszer és vasaljak ki? Rendben! De magamtól nem tudom, hogy ő mit tervez és mikor tervezi, mondja el.

Anyukádnak amúgy most az se lenne jó, ha arcon pörögve pókhálóznál minden nap. Szakítás utáni depressziója van. Ezért menekül a munkába, és ezért köt bele abba, amit csinálsz. Jó esetben elmúlik majd. Kitartást.

Én kiskoromtól kb 13 éves koromig segítettem mindenben, bár egy jó szót nem kaptam soha, viszont szerinte rosszul csináltam, szétszedte és újra megcsinálta. Azóta se kér meg soha semmire, de naponta hallgatom, hogy semmiben sem segítek.

Így járt, nem hat meg. Éjszakákon át sírtam miatta anno, hogy miért nem vagyok képes megfelelni neki... Ő is magasról leszrta.

Szerintem tégy egy próbát. Kezd ugy a napot ,hogy kérdezd meg hogy mit kellene ma megcsinálnod ( mosogatás, takaritás, rend rakás stb), ha nem is válaszol vagy mittomén attól te mondjuk egy hétig tedd meg ezeket. És csendben figyeld hogy mit reagál, abba e hagyja a hisztit? Ha elkezd másként viselkedni, nem veszekszik akkor itt volt a béke kulcsa. Ha tovabbra is baja lesz akkor nemtom :D Szerintem amugy még nem dolgoztál, nem tartasz el egy háztartást nem tudhatod hogy milyen megterhelő ha munka után arra érsz haza hogy még a rumlit rendbe kell rakni, kaja sincs meg semmi. Neked fél óra, de neki hatalmas segitség, és anyudnak teszed, nem a szomszédnak... és te is jobban éreznéd magad egy tiszta lakásban...

Szerintem vegyél erőt magadon és próbáld meg.